Vargyason került sor az erdővidéki gazdák hagyományos, év eleji fórumára. A február utolsó napjára időzített találkozót a Kovászna Megyei Szarvasmarha-tenyésztők Egyesülete szervezte, karöltve vargyasi és erdővidéki gazdaszervezetekkel, önkormányzatokkal, az AgroSIC Közösségek Közötti Társulással és a háromszéki falugazdászokkal. A több mint kétszáz gazda mellett a megbeszélésen jelen voltak a megyei tanács, erdővidéki önkormányzatok, a megye agráriummal kapcsolatban lévő közintézményeinek, a mezőgazdasági minisztérium és a marosvásárhelyi Pro Economica Alapítvány képviselői is.
Elsőként Sütő Levente vargyasi polgármester köszöntötte a jelenlévőket. Hangsúlyozta: az összefogásra nagy szükség van, az általa vezetett polgármesteri hivatal partnerként viszonyul a gazdákhoz. Beszédét követően a jelenlévők elénekelték a székely himnuszt, majd Ötvös Mózes, a megyei egyesület elnöke vette át a szót.
Az uniós támogatások fontosságát körvonalazta, kiemelve, hogy a különféle szubvenciók nélkül nem lehet gazdálkodni. A megyei tanács támogatására ugyancsak szükség van – tért ki a fontos részletre –, ez eddig is megvolt, bízik az intézményben, vezetőségében, hogy továbbra is így lesz. Büszke arra is, hogy kitűnő az egyesület együttműködése a különböző intézmények vezetőségével – hangoztatta. Az utóbbi évek erőfeszítéseinek, a jó együttműködésnek, az összefogásnak köszönhetően Kovászna megye országos szinten élen jár a szarvasmarhák hivatalos teljesítményvizsgálata terén – jelentette ki. Ezt a tényt megerősítette a gyűlésen az agrárminisztérium képviseletében jelen lévő Iacob Lelior, az Országos Állattenyésztési Ügynökség vezérigazgatója is.
Nicolae Radocea alprefektus ugyancsak a megye állattenyésztésének fejlődését emelte ki beszédében: megtalálták a helyes utat, amely a szarvasmarha-állomány minőségi gyarapodásához vezetett. Kiemelten dicsérte az erdővidékieket, a térségben az agrárium a gazdaság fő húzóerejévé vált, a megye szarvasmarha-állományának hatvan százaléka található a térségben – mondta. Iacob Lelior Petre Daea mezőgazdasági miniszter üdvözletét közvetítette, a maga során méltatta az intézmények és gazdák közötti jó együttműködést Kovászna megyében.
Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke a gazdák munkáját méltatta. Oda kell figyelni a gazdákra, akik „a legkorábban kelnek”, s akik munkájukkal élelmet, pénzt termelnek, amiből adólejek is lesznek, ez az összeg is hozzájárul ahhoz, hogy a közintézményekben dolgozók fizetést kaphassanak – emelte ki. A megye lakosságának ötven százaléka falun él, de a városon élők fele is szorosan kapcsolódik a vidékhez, így elmondható, hogy a lakosság háromnegyede érdekelt a vidék fejlesztésében. Az elmúlt száz évben csak elvettek a székelyföldi gazdáktól, de most változott a helyzet.
Európai uniós, hazai, valamint magyarországi költségvetésből is lehívhatnak támogatásokat. 2008–2018 között 300 millió euró értékben érkezett vissza nem térítendő támogatás Háromszékre, ebből 16 millió euró Erdővidékre – érzékeltette a támogatások mértékét Tamás Sándor. A közelgő európai uniós parlamenti választásokra utalva kijelentette: fontos, hogy minél erősebb képviseletünk legyen Brüsszelben, hiszen vannak országok, amelyek a támogatások eltörlését szorgalmazzák. „A hazai, székelyföldi érdek pedig az, hogy megmaradjanak a mezőgazdasági támogatások, ezt tartja szem előtt többek között országunk, de ugyanígy Magyarország is, számunkra ez a legfontosabb tétje az európai parlamenti választásoknak” – jelentette ki.
Tamás Sándor beszédében kitért a magyar kormány Kárpát-medencei Falugazdász Programja támogatásával, a Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyesületének keretében működő székelyföldi falugazdász-hálózatra is. Vetített képes előadásában a hat háromszéki falugazdász elérhetőségeit is népszerűsítette.
Kozma Mónika, a Pro Economica Alapítvány igazgatója a magyar kormány erdélyi gazdaságfejlesztő programjáról beszélt. Ennek keretében 2017-ben és 2018-ban a Maros megyei Mezőségen, illetve Kolozs és Beszterce-Naszód megye egyes térségeiben hirdettek pályázatokat, amelyek révén az érdeklődők legtöbb 15 ezer eurós vissza nem térítendő, úgynevezett de minimis támogatásra pályázhattak huszonöt százalékos önrész biztosítása mellett.
Idén Székelyföldön volt és lesz kiírás, a megpályázható keretösszeg 70 millió euró. Első lépésként nagyobb befektetések finanszírozására lehetett pályázni. Kétszázezer és hét és fél millió euró támogatásra lehetett pályázni, ötvenszázalékos önrész biztosításával. 73 pályázatot iktattak, ezek elbírálása folyamatban van, várhatóan április végére lesznek eredmények. Ezt követően kerülhet sor a kis értékű pályázatok meghirdetésére – mondta Kozma Mónika. A kiírás követelményeit racionálisan kívánják megfogalmazni, úgy, hogy a kis értékű pályázatok révén megvalósított befektetések által biztosítva legyen a nagy befektetések során létrejött vagy korszerűsített egységek nyersanyaggal való ellátottsága – hangoztatta.
A vargyasi gyűlésen az előadók mezőgazdasági támogatásokkal, az afrikai sertéspestissel kapcsolatos információkat is megosztottak a gazdákkal.
Farkas Sándor a vargyasi illegális legeltetések (ami egész Erdővidéken, de a megye szintjén is érvényes) témáját vetette fel. Közérdekű kérdésről van szó, derült ki a hozzászólásokból. Az érintett gazdák, a polgármesteri hivatal, a rendőrség és csendőrség összefogásával meggátolható a jelenség, tenni fognak megállításáért – összegezhetőek az elhangzottak. A vargyasi találkozót közös ebéd zárta, ez jó alkalmat adott a gazdák közötti barátkozásra, tapasztalatcserére. A falugazdászok a maguk során az erdővidéki agrárium legfontosabb problémáiról tájékozódhattak, több esetben konkrét megoldásokat is megosztottak a gazdákkal.
