Feszült a hangulat Baróton – ezzel a címmel közöltük március elsejei lapszámunkban Hecser László írását az Erdővidék központjában kialakult helyzetről, a világhálón terjedő petíciókezdeményezésről, amely a felszámolás alatt lévő oltszemi elhelyezőközpontból és speciális iskolából származó gyermekek számára Baróton épülő két családi ház ellen indult. Beszámoltunk arról, hogy a szülői bizottság kérésére a megyei önkormányzat elnöke, a megyei gyermekjogvédelmi igazgatóság vezetője, Barót polgármestere, az általános iskola vezetősége és vezetőtanácsának tagjai négy és fél órás gyűlésen beszélgettek az oltszemi gyermekek számára épülő otthonokról, azok működéséről és Barótra gyakorolt hatásáról. Mindenki számára kielégítő megoldás azóta sem született, a hangulat továbbra is feszült a városban, ezért néztünk utána, mi történt az említett aláírásgyűjtés előtt az ügyben, és mit szándékszik tenni ennek fényében a hatóság.
A megyei gyermekjogvédelmi igazgatóság két családi házat épít Baróton, így munkahelyek jönnek létre, a gyermeklétszám növekedése pedig jó az iskoláknak – hangzott el a baróti városi tanács 2017 októberében tartott ülésén. Lázár-Kiss Barna András polgármester az ülésen a gyermekjogvédelmi igazgatóság megkereséséről számolt be, miszerint tervezik az oltszemi gyermekelhelyezési központ felszámolását, és helyettesítésére három családi házat építenek, ebből kettőt Baróton. Ugyanazon a tanácsülésen a testület egyhangúlag szavazta meg, hogy erre a célra 2029 végéig bérbe adnak két területet az igazgatóságnak – írtuk lapunk 2017. október 27-i számában. Alig néhány nappal ezelőtt (március elsején) pedig arról számoltunk be, hogy a városvezetés, a helyi tanácsosok, a megyei tanács, a tanfelügyelőség és a gyermekjogvédelem képviselői mondhatnak, amit akarnak, biztosíthatják őket bármiről, a Gaál Mózes Általános Iskola tanulóinak szülei nem értenek egyet azzal, hogy az Oltszemen felszámolt gyermekelhelyező központ lakói közül két-három tucatnyian Barótra kerüljenek. Másfél esztendő különbséggel kétféle álláspontról tájékoztattuk olvasóinkat, érthető, hogy sokakban felmerül a kérdés, miért most pattant ki a helyi közösség egy csoportjának ellenállása az ügyben.
Visszapillantó
2007 óta többször szó esett a médiában az oltszemi elhelyezőközpontnak és speciális iskolának helyet adó kastély és a hozzá tartozó épületegyüttes visszaszolgáltatásáról egykori tulajdonosának, majd arról, hogy eladás esetén a megyei önkormányzat elővásárlási jogot kér, amit a bodoki önkormányzattal közösen meg is kapott, a létesítményt pedig turisztikai és kulturális központtá kívánják átalakítani. Valahányszor erről tájékoztattunk, felmerült a kérdés: mi lesz a gyermekekkel? Hová költöztetik és hol oktatják, nevelik tovább őket, hol biztosítanak számukra olyan körülményeket, hogy sajátos tanulási igényüknek megfelelően lehessen foglalkozni velük ott, ahol a közösség is befogadja őket? Kezdetben sok vita volt emiatt a megyei önkormányzat és a megyei tanfelügyelőség, valamint a szakpedagógusok között. Utóbbiak az oltszemi egység rendeltetésének és jelenlegi működési formájának megtartásáért harcoltak a gyermekek érdekében, de amikor egyértelművé vált, hogy az elhelyezőközpontok felszámolását országosan egységesen kezelik és családi típusú házakban kell elhelyezni azokat a gyermekeket, akik állami gondozásban vannak, akkor kikristályosodott, hogy mi a teendő.
Utánanéztünk és megtudtuk, hogy a megyei önkormányzat 2017-ben felkérte Sepsiszentgyörgy, Kézdivásárhely, Barót és Bodzaforduló önkormányzatát, lévén, hogy oktatási hálózatukban már működnek speciális csoportok, osztályok, vannak e téren szakembereik, fontolják meg annak lehetőségét, hogy közigazgatási területükön épüljenek fel a szóban forgó házak az oltszemi gyermekek számára, és azt is mérlegeljék, hogyan biztosítanák oktatásukat. Tamás Sándor, a megyei tanács elnöke elmondta, a felkérésre Barót és Bodzaforduló válaszolt, ez ügyben helyi határozatot is hozott a két önkormányzat. Ennek alapján született meg a megyei tanácsban a határozat arról, hogy szerződést kötnek a finanszírozó SERA Románia Alapítvánnyal, ami azóta meg is történt, szerződést bontani pedig nem lehet. Az érintett két önkormányzat kijelölte a területeket, Baróton az egyik telek az állatorvosi rendelő, a másik a meteorológiai állomás szomszédságában található.
Eldőlt tehát, hogy hol épülnek a házak, eldőlt az is, hogy Barótra huszonhat gyermek kerül, Bodzafordulóra nyolc – mindannyian állami gondozásban nevelkednek –, tizenöt gyermek pedig jelenleg is bentlakóként tanul az oltszemi speciális iskolában, őket visszahelyezik családjukba és a sepsiszentgyörgyi Speciális Iskolában fognak tanulni. Henning László, a megyei tanács alelnöke arról tájékoztatott, az említett iskolának bentlakást fognak építeni és akkor az ingázókat oda befogadhatják, de egyelőre területhiány miatt késik a megvalósítás.
Speciális osztályokban, elkülönítve
A baróti Gaál Mózes Általános Iskola szülői közösségének egy csoportja aláírásokat gyűjtött az oltszemi gyermekek városukba történő költöztetése ellen. A témában tartott fórumon felhozták, hogy gyermekeik elmondása szerint a jelenlegi családi otthonban élő, a viselkedési normákat be nem tartó fiatalok miatt az órákat nem tudják nyugodtan megtartani, nem szívesen mennek ki szünetre és félnek bizonyos útvonalakon hazamenni. Bokor Attilát, a háromszéki speciális oktatásért felelős tanfelügyelőt arra kértük, részletezze, milyen osztályokban fognak tanulni az oltszemi gyermekek.
A szakfelügyelő elmondta, a jelenlegi két speciális osztály helyett négy fog működni, ami nem újdonság, hisz két esztendővel ezelőtt is így volt. Akkor összesen 46 gyermek tanult ezekben az osztályokban, az oltszemiekkel együtt még annyi sem lesz. Azt még nem tudni, hogy a szóban forgó osztályok hol fognak működni, de a szülők ellenállása miatt keresik a megoldást, hogy külön épületben vagy épületrészben tanuljanak – közölte Tamás Sándor. Természetesen ez nem a leghumánusabb megoldás, de figyelembe kell venni a közösség akaratát is – mondotta a megyei önkormányzat vezetője. Tamás Sándor arra is kitért, az Oltszemen nevelkedő nyolc erdővidéki gyermeken kívül a megyei gyermekvédelmi rendszerben még 66 erdővidéki gyermekről gondoskodnak, szerinte a baróti szülők erre is gondolhatnának, amikor ellenállást tanúsítanak.
Vass Máriától, a megyei gyermekjogvédelmi és szociális gondozási igazgatóság vezetőjétől megtudtuk, a létesítendő két családi házban tizenhat új munkahelyet kínálnak, négyet felsőfokú végzetteknek, a többit középfokú tanulmányokkal rendelkezők számára. Mivel a speciális oktatásban részesülő gyermekek jogosultak ingyenes meleg ebédre, délutáni pedagógusokra is szükség lesz, ami még két állást jelenthet – tájékoztatott Kiss Imre főtanfelügyelő, aki arra is kitért, a baróti speciális oktatás bővítésére lesz megfelelő megoldás, oda tudnak helyezni ebben a típusú oktatásban jártas szakembereket.
Kérdésünkre, hogy lehet-e számítani fegyelmi gondokra a családi házak lakói részéről – amitől a szülők a legjobban féltik gyermekeiket –, Bokor Attila szakfelügyelő hangsúlyozta: a sérült gyermekek kísérővel, csoportban mennek iskolába, és jól ismeri az oltszemieket, tisztelettudóak, nincs velük semmi baj, hisz Oltszemen sok hasznos dologra megtanították őket, olyan nevelésben részesültek, amit sokan még a családban sem kapnak meg. Terepútjaink alkalmával erről mi is több ízben meggyőződtünk, és emlékezetes, amit négy esztendővel ezelőtt Kovács Zoltántól hallottunk, aki a kezdetektől szinte negyven évig volt nevelő az oltszemi elhelyezőközpontban: „Nem úgy jövök az iskolába, hogy ez a nap soha nem telik el, hanem mindig valamit tervezgetek, kapcsolatokat ápolok, és úgy érzem, a mai napig is tudok tenni a gyermekekért. Próbáljuk a szülőt helyettesíteni, amit természetesen nem lehet teljes egészében, de az ajtóm mindig nyitva áll a gyermekek előtt.”
