Az Európai Bíróság hatályon kívül helyezte a nemzeti kisebbségi régiókról szóló polgári kezdeményezés elutasítását. Csütörtökön ismertetett döntése szerint a luxembourgi székhelyű bíróság arra hivatkozva érvénytelenítette az Európai Unió Törvényszékének elsőfokú ítéletét és az Európai Bizottság (EB) határozatát, hogy tévesen alkalmazták a közösségi jogot, amikor megtagadták a nemzeti kisebbségi régiók helyzetének javítására irányuló kezdeményezés nyilvántartásba vételét.
A Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért című európai polgári kezdeményezés beterjesztői – Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke és Dabis Attila, az SZNT külügyi megbízottja – szerint az unió kohéziós politikájának végrehajtása veszélyezteti a nemzeti kisebbségi régiók sajátos etnikai, kulturális, vallási vagy nyelvi jellemzőit, és e jellemzők súlyos és állandó demográfiai hátránynak tekintendők, amelyekkel szemben az uniónak a kohéziós politikája keretében küzdenie kellene. Ezért azt javasolták, hogy az EU kezelje kiemelt figyelemmel az érintett régiókat.
A kezdeményezés egyes vélemények szerint a székelyföldi autonómiatörekvéseket erősítené.
Az Európai Bizottság 2013-ban úgy ítélte meg, hogy a javasolt szabályozás nem tartozik a hatáskörébe, ezért az egymillió támogató aláírás összegyűjtése el sem kezdődhetett. A kezdeményezők ekkor az Európai Unió Törvényszékhez fordultak a bizottsági határozat megsemmisítését kérve. A 2016-ban született elsőfokú ítéletben azonban elutasították a keresetet, többek között arra hivatkozva, hogy a szervezők nem bizonyították az említett veszélyek és hátrányok fennállását. A kezdeményezők ezt követően fellebbeztek az Európai Bírósághoz. A perbe Románia, Szlovákia és Görögország az EB oldalán, Magyarország pedig a kezdeményezők oldalán csatlakozott be.
A bíróság felidézte: azon kérdés kapcsán, hogy a kohéziós politika jogi alapul szolgálhat-e a magukat hátrányos helyzetűnek, a politika által veszélyeztetettnek tekintő nemzeti kisebbségi régiók érdekeinek uniós szintű figyelembevételéhez, a törvényszék úgy vélekedett, hogy a válasz olyan tények és bizonyítékok értékelésének körébe tartozik, amelyekre vonatkozóan a bizonyítási teher az európai polgári kezdeményezés szervezőire hárul.
A bíróság szerint azonban ezzel az érveléssel a törvényszék tévesen alkalmazta a jogot. Az a kérdés ugyanis, hogy az európai polgári kezdeményezés keretében javasolt intézkedés az Európa Bizottság hatáskörébe tartozik-e, nem ténybeli vagy a bizonyítékok értékelése körébe tartozó kérdés, hanem lényegében az alapszerződések rendelkezéseinek értelmezésére és azok alkalmazására vonatkozó kérdés.
Így, amikor a Bizottsághoz európai polgári kezdeményezésre irányuló javaslatot nyújtanak be, a testületnek ebben a szakaszban még nem feladata megvizsgálni, hogy minden hivatkozott tény bizonyítékát csatolták-e, sem azt, hogy a javaslat, valamint a javasolt intézkedések alapjául szolgáló indokolás elegendő-e. A bizottság annak megvizsgálására kell szorítkozzon, hogy objektív szempontból a tervezett intézkedéseket absztrakt szinten el lehet-e fogadni a szerződések alapján.
Mindazonáltal a bíróság megerősítette a törvényszék azon megállapítását, amely szerint a nemzeti kisebbségi régiók sajátos etnikai, kulturális, vallási vagy nyelvi jellemzői nem tartoznak a „súlyos és állandó demográfiai hátrány” fogalmi körébe, következésképpen a kohéziós politika céljából nem vehetők figyelembe e fogalom keretében. E jellemzők ugyanis nem minősíthetőek olyannak, mint amelyek a gazdasági fejlődést tekintve a környező régiókhoz viszonyítva következetesen hátrányt jelentenének.
Reform előtt az EU
A Székely Nemzeti Tanács óriási sikerként értékelte, hogy az Európai Unió Bírósága csütörtökön kihirdetett ítéletében másodfokon megsemmisítette az Európai Bizottságnak azt a 2013 júliusában hozott határozatát, amelyben elutasította a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezés nyilvántartásba vételét.
Az SZNT tájékoztatási szolgálata közleményében felidézte: a polgári kezdeményezést elindítását az indokolta, hogy Székelyföld lakosai azt tapasztalják, a Romániának juttatott bőkezű uniós támogatások ellenére Székelyföld gazdasági lemaradása növekszik. A székelyek nap mint nap akadályokba ütköznek a vállalkozás, a munkavállalás, az egészségügy, az iskoláztatás és ügyeik intézése során. Kezdeményezésével a Székely Nemzeti Tanács az EU kohéziós politikájának szabályain kíván változtatni annak érdekében, hogy az Európai Unió adófizetőinek pénzét ne lehessen kisebbségellenes politikák céljául felhasználni.
Amint az SZNT felidézte: 2013-ban egy tizenkét tagú polgári bizottság nyújtotta be a Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és regionális kultúrák fenntarthatóságáért című, a Székely Nemzeti Tanács által kidolgozott európai polgári kezdeményezést az Európai Bizottsághoz. A bizottság tagjai: Izsák Balázs (Románia, Székelyföld), Korodi Attila (Románia, Székelyföld), Dabis Attila (Magyarország), Boldoghy Olivér (Szlovákia/Felvidék), Roland Dudda (Ausztria), Pierre Gillet (Belgium), Franciscus Albert Bernardus Jeursen (Hollandia), Miren Martiarena (Spanyolország, Baszkföld), Őry Péter (Szlovákia, Felvidék), Publik Antal (Svédország), Andreas Schmalcz (Németország), Jordi Xucla (Spanyolország, Katalónia).
Az SZNT szerint az Európai Unió reform előtt áll, és napjainkban egyre nagyobb hangsúlyt kap az uniós értékek védelme.
A Székely Nemzeti Tanács felidézte: az Európai Unióról szóló szerződés a kisebbséghez tartozó személyek jogainak tiszteletben tartását az EU alapértékeként határozza meg. Álláspontja szerint nem lehet e jogok tiszteletben tartásáról beszélni, ha a kohéziós politika tagállami gyakorlata nem teszi lehetővé, sőt egyenesen veszélybe sodorja a nemzeti régiók sajátosságainak megőrzését. „A nemzeti régiók elsorvasztása az adott nemzeti közösség felszámolásához vezethet, amely sérti az Európai Unió alapvető értékét. A kisebbségben élő őshonos nemzeti közösségek szülőföldön boldogulása a nemzeti közösség megmaradásának és így az Unió kulturális sokszínűsége megőrzésének alapvető feltétele” – áll a közleményben.
A Székely Nemzeti Tanács arra kéri az Európai Bizottságot, hogy az Európai Unió Bíróságának ítélete alapján a 2013-ben benyújtott kezdeményezést annak eredeti tartalma szerint vegye nyilvántartásba.
Izsák Balázs: Győztünk!
Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke szerint az Európai Unió Bíróságának a csütörtökön kimondott ítélete által a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezés beterjesztői győztek, de az Európai Bizottság, Románia és Szlovákia sem veszített, akik a kezdeményezők ellen pereskedtek Luxembourgban. Izsák Balázs Marosvásárhelyen tartott sajtótájékoztatón reagált az SZNT által javasolt polgári kezdeményezés brüsszeli elutasítását érvénytelenítő csütörtöki jogerős bírósági ítéletre.
Úgy vélte: az SZNT polgári kezdeményezése egy olyan jó ügy, amelynek, ha győz, nincsenek vesztesei. „Nyert az Európai Bizottság, mely hatékonyabbá teheti a kohéziós politikáját, nyert Románia és nyert Szlovákia is, hiszen ha a nemzeti kisebbségek által tömbben lakott régiók jól működnek, az pénzt hoz az országnak, és jobban fog működni az ország” – vélekedett Izsák Balázs.
Az RMDSZ kész segíteni
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke szerint az erdélyi magyarok polgári kezdeményezései erősítik egymást. A szövetség elnöke az RMDSZ hírlevelében közölt nyilatkozatban reagált az Európai Unió Bíróságának döntésére. Kelemen Hunor örömének adott hangot az ítélet miatt, és reményét fejezte ki, hogy az Európai Bizottság ezek után nyilvántartásba veszi az SZNT polgári kezdeményezését. „Természetesen támogatni fogjuk az aláírásgyűjtést, amint erre sor kerül” – nyilatkozta Kelemen Hunor arra utalva, hogy a kezdeményezés nyilvántartásba vétele után a kezdeményezőknek egymillió aláírást kell összegyűjteniük javaslatuk támogatására.
Kelemen Hunor hozzátette: az RMDSZ által elindított Minority SafePack polgári kezdeményezés bejegyzése precedenst teremtett Európában.
„Ennek is köszönhető, hogy ma minden eddiginél közelebb állunk ahhoz, hogy két olyan sikeres európai polgári kezdeményezésről beszéljünk, ami Erdélyből indult, és az erdélyi magyar emberek problémáira kíván megoldást nyújtani” – idézte a hírlevél a politikust. Kelemen Hunor felidézte, abból az elvből kiindulva, hogy minden olyan polgári kezdeményezést támogatni kell, ami kedvez az erdélyi magyar közösségnek, a szövetség Korodi Attila képviselőházi frakcióvezetőt javasolta korábban az SZNT kezdeményezésének polgári bizottságába.
A hírlevél Korodit is idézte, aki szerint az SZNT polgári kezdeményezése megnyitja az őshonos kisebbségek által lakott vidékek számára a regionális politikában azt a lehetőséget, hogy európai támogatással, európai pénzekkel tudják közösségi céljaikat erősíteni és fejleszteni.
