Laura Codruţa Kövesit, a korrupcióellenes ügyészség (DNA) korábbi vezetőjét választotta hivatalos jelöltjének az európai főügyészi tisztségre tegnap az Európai Parlament (EP). Bukarestben ugyancsak tegnap idézte be másodszor az igazságszolgáltatás szereplői által elkövetett bűncselekményeket kivizsgáló ügyészség, ahonnan Kövesi ötórányi kihallgatás után távozva azt nyilatkozta, hogy egy új ügyben gyanúsított, ám az eljárást nem tartották tiszteletben és amúgy is rosszindulatot tanúsítottak irányában.
Közben a korrupcióellenes ügyészség is kiállt volt vezetője mellett: miután szintén tegnap került nyilvánosságra, hogy Tudorel Toader igazságügyi miniszter (akinek tevékenységével már nem csupán az ellenzékiek, hanem a szociáldemokraták is elégedetlenek) a kormány nevében Kövesit elmarasztaló levelet írt az angol Financial Times napilapnak, a DNA cáfolta Toader állításait, és konkrét adatokat közölve kért kiigazítást a brit újságtól.
Nehéz helyzetben az EU
Az EP illetékes bizottsága a három benn maradt jelölt meghallgatása után Kövesit találta a legalkalmasabbnak az európai főügyészi posztra. Az ügy nem kerül a plenáris ülés elé, Kövesi támogatásáról a parlament házbizottságaként működő, úgynevezett Elnökök Értekezlete döntött Brüsszelben. Ska Keller, a zöldpárti frakció társelnöke szerint egy ilyen nagy tapasztalattal és szakértelemmel rendelkező személy jelölésével azt jelzik, hogy komolyan veszik a korrupció, csalás és határokon átívelő bűncselekmények elleni küzdelmet. A leendő főügyészt az EU társjogalkotó szervei – a tagállamok kormányait tömörítő tanács és az Európai Parlament – közös megegyezéssel hét évre nevezik ki. Emiatt nem egyértelmű a helyzet, ugyanis a tagországok nagyköveteinek korábbi titkos szavazását Jean-François Bohnert francia ügyész nyerte 50 ponttal, Kövesi 29 pontot ért el, holtversenyben a német Andres Ritterrel. Szakértők szerint a verseny így Kövesi és Bohnert között fog eldőlni. Eredetileg 24-en szálltak ringbe a tisztségért.
Az Európai Ügyészség, amely a tervek szerint legkésőbb 2021 elején kezdi meg működését, az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekkel szemben jár majd el. Az úgynevezett uniós megerősített együttműködéssel létrejövő szervezetben 22 tagállam vesz részt, Magyarország nincs köztük. Elemzők szerint egy új intézmény esetében gyakran a jövőre nézve is meghatározó az első vezetőjének személye. Meglehetősen átpolitizálttá teszi az ügyet, hogy a román kormány hevesen tiltakozik Kövesi európai főügyészi megválasztása ellen, akit tavaly nyáron azért menesztettek a DNA éléről, mert a kormánypártok szerint a több száz román politikust rács mögé küldő intézmény visszaéléseket követett el. Az EUObserver brüsszeli hírportál korábban azt írta, hogy nehéz helyzetben van az Európai Unió, Kövesi kinevezésével ugyanis erős üzenetet küldhetnének azon tagállamoknak, amelyekben vezető politikusokat uniós források hűtlen kezelésével vádolnak, például magának Romániának, de egy ilyen harcias és vitatott megítélésű főügyész már a kezdettől elidegeníthet egyes országokat. Ha végül nem támogatják Kövesit, az ráadásul azt sugallhatná, hogy eredményes a román kormányéhoz hasonló erőszakos fellépés.
A kormány nem hátrál
A kormány vállalja mindazt, amit Tudorel Toader igazságügyi miniszter írt a Financial Times brit napilapnak – jelentette ki Daniel Suciu miniszterelnök-helyettes tegnap a Szociáldemokrata Párt aradi szervezetének székhelyén tartott sajtótájékoztatón, rámutatva, hogy a levélben foglaltak „pontosan tükrözik a romániai igazságügyi rendszer helyzetét”. A román sajtóban tegnap pattant ki, hogy Tudorel Toader miniszter a Financial Timesnak küldött levelében elmarasztalja a korrupcióellenes ügyészség volt főügyészét, Laura Codruţa Kövesit, hangsúlyozva, hogy nem szabad kinevezni az Európai Ügyészség élére. Suciu kijelentette, hogy teljes egészében egyetért Tudorel Toader levelével.
Újabb gyanú
Újabb ügyben gyanúsította meg a romániai igazságszolgáltatás szereplői által elkövetett bűncselekményeket kivizsgáló ügyészség (SIIJ) Laura Codruţa Kövesi volt korrupcióellenes főügyészt. Ezt ő maga jelentette be Bukarestben több mint öt órát tartó kihallgatását követően. Kövesivel február közepén közölte a SIIJ, hogy hivatali visszaéléssel, megvesztegetés elfogadásával és hamis tanúzással gyanúsítja, most pedig tudomására hozták, hogy egy másik – általa nem részletezett – ügyben is gyanúsítottá vált.
Kövesi távozáskor ártatlanságát hangoztatta, az ellene indított eljárásokat pedig az európai főügyészi kinevezése megakadályozását célzó lejáratási kampánynak minősítette. Azt állította, hogy csak az első ügyben kapott törvényes idézést, az újabb gyanúsítást szabálytalanul, a védekezéshez való jogai megsértésével hozták tudomására. Úgy értékelte, nem véletlen, hogy egy tíz évvel ezelőtti történetet, amelynek kivizsgálása már két éve megkezdődött, éppen akkor melegítettek fel Bukarestben, amikor esélyessé vált az európai főügyészi tisztségre.
A SIIJ eredetileg hivatali visszaéléssel, megvesztegetés elfogadásával és hamis tanúzással gyanúsította meg Kövesit a korrupcióval vádolt, az eljárás elől külföldre menekült Sebastian Ghiţă volt parlamenti képviselő és médiamágnás feljelentése alapján. Ghiţă azt állította, hogy Kövesi felkérésére 2011-ben ő fizette ki a nemzetközi körözés alatt álló, Indonézia által Romániának kiadott Nicolae Popa hazaszállításának 200 ezer eurós költségeit.
Kövesi ügyében Adina Florea, a SIIJ főügyészhelyettese jár el, akit Tudorel Toader igazságügyi miniszter kétszer is Kövesi utódjaként jelölt a DNA élére, de Klaus Iohannis államfő következetesen megtagadta kinevezését. Kövesi emiatt elfogultsági óvást terjesztett be Florea, illetve az eljárást felügyelő SIIJ-főügyész ellen, de kifogásait elutasították.
