És ezen a ponton csúszott be most a hiba, az Európai Bizottság ellenőrzése ugyanis kimutatta, hogy a kifizetéseknél alkalmazott ellenőrzési rendszer túl sok kockázatot rejt. Magyarán: valós annak az esélye, hogy a szerződésekben és vállalásokban rögzítettől eltérő költségeket is törlesszenek, vagy ugyanazt a költséget kétszer is állják.

Az tény, hogy az unió intézményeinek bürokráciáért nem kell a szomszédba menniük. De az is tény, hogy az uniós források fogadására felépített hazai intézményrendszer nehezen mozdul (gondoljunk csak a közvetlen területalapú támogatások ügyére). S azzal ugyan joggal lehet védekezni, amivel Klárik László, a felelős ügynökség igazgatója tette, hogy nem kellett volna a ,,rendszerben" megbíznia, de mi haszna? Az is igaz lehet, hogy Bulgáriában korrupciós ügyek miatt zárolták a kifizetéseket, vagy hogy az ügynökség munkája sokat javult az utóbbi időben, több esetben harmadára csökkentették a törlesztési időszakot. Mint ahogy a mezőgazdasági miniszter nyugtatgató nyilatkozata is — miszerint a pénz előbb-utóbb megérkezik, elsősorban az ország megítélésén esett csorba — árnyalhatja a képet. A felelősség elől azonban nem lehet menekülni. Mint ahogy a felmerülő gondokat — az EB már nyár elején jelezte, hogy az ellenőrzési mechanizmusok nem megfelelőek, az intézményvezetők azonban ,,belső ügyként" kezelték — sem lehet az érintettek, sőt, a közvélemény kizárásával kezelni.