Kosoko Jackson élete álmát élte: megírta első regényét, amely egy young adult (YA) célcsoportot megcélzó, vagyis fiatal felnőtteknek szóló regény; el is adta egy kiadónak, márciusra tűzték ki a megjelenést. A könyvet sokan várták, hiszen a meleg, fekete szerző regénye remekül illeszkedik a YA-irodalom mostani trendjeibe: egy kétszeresen is kisebbségi, marginalizált szerző írta olyan főszereplőről, aki szintén fekete és meleg, tehát ez egy ún. ownvoices könyv. Az #ownvoices mozgalom szerint egy-egy marginalizált csoportról csak annak a csoportnak a tagja írhat hitelesen. A mozgalom válaszként született arra, hogy sokak szerint a YA-kínálatban még manapság is felülreprezentáltak a fehér, hetero és egyéb privilegizált csoportokhoz tartozó szerkesztők és írók. Az elmúlt években a mozgalom azonban nem csak a marginalizált csoportok irodalomban történő megjelenését segítette elő, de számos könyvvel kapcsolatban konkrét online lincselésbe is kezdett, ha az valamiért nem felelt meg az elvárásoknak. Kosoko Jackson élharcosa volt ezeknek a jogosnak vélt (és alkalmanként jogos) támadásoknak. Új könyve kapcsán azonban eddigi harcostársai váratlanul ellene fordultak. Hogy miért, ahhoz szükség lesz egy kis magyarázatra.

Twitteres lincselés

A fent említett esetek közös jellemzője, hogy a botrány még a könyv megjelenése előtt kitör, amikor az előzetes sajtópéldányokat olvasó kritikusok közül valaki megkongatja a vészharangot, a twitteres visszhangkamra tagjainak többsége pedig már anélkül kezdi ócsárolni teljes gőzzel az adott írót, hogy olvasta volna a könyvet: lepontozzák a Goodreadsen és az Amazonon, dühös leveleket írnak a kiadónak, és magát a szerzőt is kitámadják a közösségi médiában.

Így járt például Laurie Forest könyve, amelyet egy kritikus azzal vádolt meg előzetesen, hogy rasszista és homofób. A kritika nyomán óriási kampány kezdődött a könyv ellen, amelyről aztán a megjelenése után kiderült, hogy az idézett rasszista szakaszok nem a szerző véleményét, hanem a könyv egyik rasszista (és nyilván nem jófej karakternek szánt) szereplőjének véleményét tükrözik. Ám mire ez kiderülhetett, erre az egyetlenegy negatív kritikára alapozva a kampány már csúcsra járt.
Laurie Forest könyve legalább megjelent, és így ki tudott derülni, hogy a vádak nem igazán állják meg a helyüket. Kevésbé járt jól a középkorú fehér írónő, Keira Drake, akinek a The Continent című könyve kapcsán kapott szárnyra a szóbeszéd, hogy rasszista, és mivel az érvelésnek némi alapja is volt, ezért az írónő teljesen átírta könyvét. Az átírt szöveget végül elfogadták az „érzékenységi olvasók” is, akiknek az a munkájuk, hogy figyeljenek, nehogy egy könyv érzékeny csoportokat sértsen.
A legutóbbi ilyen twitteres lincselés épp egy hónapja, január végén zajlott le, és Kosoko Jackson is oroszlánrészt vállalt benne: az ázsiai származású, első könyves Amélie Wen Zhao könyvének estek neki azért, mert valaki (bármiféle bizonyíték nélkül) azt feltételezte egy karakterről, hogy fekete, illetve szintén tévesen azt is, hogy a könyvben leírt rabszolgaságot az amerikai rabszolgaság inspirálta, ezt pedig a twitteres rögtönítélő bíróság ítélete szerint nem írhatja meg jól egy ázsiai szerző. Zhao végül leállította a könyv megjelenését.

Kosoko Jackson a saját csapdájába esik

Ebben az inspiráló közegben készült tehát könyve, az A Place of Wolves kiadására Kosoko Jackson. A történet főszereplője egy fekete, meleg amerikai fiatal, aki segélyszervezetnél dolgozó szüleivel Koszovóba költözik, éppen azelőtt, hogy kitörne a koszovói háború. A főszereplő megismerkedik és összejön egy másik külföldi fiúval, aki itt él, s akivel végül együtt kell menekülniük a koszovói háború viszontagságai között.

A fenti példák nyomán már világos lehet, hogy bár a fekete meleg fiú története óriási #ownvoices sikerre predesztinálta a könyvet, a koszovói háború háttérként való felhasználása óriási támadási felületet hagyott, főleg abban a formában, ahogy a kritikusok szerint Jackson megírta azt.

Az egyik kritikus szerint önmagában problémás, hogy egy olyan történelmi környezetben játszódik a regény, ahol albán emberek tízezrei szenvednek, de az olvasónak nem értük, hanem egy amerikai és egy brazil fiúért kell izgulniuk; ennél is nagyobb problémaként érzékelte, hogy a könyv főgonosza éppen egy muszlim vallású albán terrorista lett.

Tehát a kritika szerint a könyvben, amelynek a hátterét az etnikai tisztogatás elől menekülő, többnyire muszlim albánok kálváriája adja, a főgonosz egy muszlim albán, aki ráadásul terrorista.

Ugyan konkrét idézetekkel a kritikus nem támogatta meg az írását, a YA-közönség azonnal átment a szokásos támadó üzemmódba, s ennek most éppen Kosoko Jackson került a másik oldalára. A szerző végül bejelentette, hogy a könyv ebben a formában és a tervezett időpontban nem fog megjelenni.

(Pintér Bence/Azonnali.hu)