A kormánynak és parlamentnek, illetve Klaus Iohannis államfőnek címzett dokumentum szövegéből kiemelte, hogy március 10. nem csupán az 1854-ben kivégzett székely mártírokra való emlékezés napja, hanem a székelység ismételt jogkövetelésének napja is. Rámutatott, Székelyföld területi autonómiája nem sérti Románia területi egységét és állami szuverenitását, nem sérti a Székelyföldön élő román és más nemzetiségű polgárok érdekeit, sem Románia alkotmányát. Emlékeztetett, hogy az Európai Tanácshoz való csatlakozásakor Románia egyoldalú kötelezettséget vállalt a tanács 1993/1201-es számú ajánlásának teljesítésére, amely ezáltal kötelező érvényűvé vált. Idézte: „A dokumentum 11. cikkében kimondja, hogy azokban a körzetekben, ahol egy nemzeti kisebbséghez tartozó személyek többséget alkotnak, ezen személyeknek jogukban áll, hogy sajátos történelmi és területi helyzetüknek megfelelő és az állam nemzeti törvénykezésével összhangban álló helyi vagy autonóm közigazgatási szervekkel vagy különleges státusszal rendelkezzenek.” Autonómiát Székelyföldnek, szabadságot a székely népnek – idézte a felterjesztésből a képviselő.

A petícióból felolvasta továbbá az ártatlanul elítélt Beke István és Szőcs Zoltán szabadon bocsátását követelő pontot. A közelgő március 15-i nemzeti ünneppel kapcsolatban az MPP-s politikus úgy fogalmazott: „Üzenetünk világos: ugyanúgy, ahogyan az 1848–49-es forradalom harcosai annak a nemzetnek a szabadságáért küzdöttek, amelyinek fiai voltak, mi, erdélyi magyarok sem mondunk le arról a jogunkról, amit ígér számunkra az 1918. december 1-jei Gyulafehérvári Kiáltvány.”

„Legyen békesség, szabadság és megértés” – zárta politikai nyilatkozatát Kulcsár-Terza József.