A Lincolni Egyetem és a Nottingham Trent Egyetem kutatóinak tanulmánya több mint háromezer macskatulajdonos bevonásával készült. A kutatás során saját személyiségvonásaikról, valamint a macskájuk viselkedéséről, egészségi állapotáról és életmódjáról is kifaggatták a gazdikat – írta a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportál.

A vizsgálat hasonló eredményeket hozott, mint a szülő-gyermek kapcsolatról készült korábbi kutatások. Az emberi személyiséget vizsgáló tanulmányok például kimutatták, hogy a szülői neuroticizmus negatív hatással lehet a gyermek jólétére, ami megmutatkozhat a gyengébb fizikai és mentális egészségben vagy az általánosságban vett alacsonyabb életminőségben.

A mostani vizsgálat kimutatta, hogy a macskatulajdonos szorongással és érzelmi bizonytalansággal járó neuroticizmusának magas szintje negatív hatással lehet a háziállat jólétére. Ezek a macskatulajdonosok nagyobb valószínűséggel számoltak be arról, hogy a macskájuknak „viselkedési problémája van”, ami fokozott agresszivitásban, szorongó/félénk magatartásban nyilvánul meg, emellett gyakoribb a stresszel összefüggő betegség, a folyamatos orvosi kezelés, valamint a túlsúly.

A macskatartók pozitív személyiségjegyei ugyanakkor szintén hatással vannak a háziállat viselkedésére. A magas fokú lelkiismeretességgel jellemezhető macskatulajdonosok házi kedvenceinél például kevésbé észlelhető szorongás, agresszivitás és elkerülő magatartás.

„Nagyon sok állattulajdonos családtagként tekint a házi kedvenceire, erős kötődést alakít ki velük. Ezért nem meglepő, ha a háziállatainkra hatással van, ahogy viselkedünk velük, kezeljük őket. A gazdik többsége a legjobbat akarja nyújtani a macskájának és a mostani eredmények rávilágítanak, hogy milyen nagy hatással lehet a személyiségünk a háziállatunk jólétére” – mondta Lauren Finka, a Nottingham Trent Egyetem munkatársa. (MTI)