A parlament tavaly decemberben módosította az EP-választások megszervezéséről szóló törvényt, amelybe a szociálliberális kormánytöbbség egy olyan rendelkezést is belefoglalt, amely tiltaná bármilyen más választás vagy népszavazás EP-választásokra való rászervezését. Az államfő – alkotmányos hatáskörének korlátozására hivatkozva – óvást emelt ez ellen az alkotmánybíróságon, a testület pedig neki adott igazat. Az ellenzéki sajtó tudni véli, hogy Iohannis május 26-ára akarja kiírni a korrupcióellenes harc folytatása ügyében két éve bejelentett, de azóta halogatott népszavazást.

Az államfő 2017 februárjában kezdeményezett referendumot a korrupcióellenes harc folytatásáról és a köztisztviselők feddhetetlenségi követelményéről, amikor több napon keresztül százezrek tüntettek országszerte a kormány ellen, amiért az sürgősségi rendelettel enyhített a büntetőjog korrupcióellenes szigorán. A rendeletet a tüntetők a korrupt politikusoknak szánt mentőövként értékelték.

A közfelháborodás nyomására az akkor tisztségben lévő Grindeanu-kormány néhány napon belül visszavonta a rendeletet, ezért Iohannis is meggondolta magát, hogy a népszavazást a kormányoldallal folytatott politikai csatározása egy kiélezettebb pillanatában „vethesse be”.

Iohannis nem erősítette meg, hogy az EP-választások napjára akarja kiírni a népszavazást, de a Mentsétek meg Romániát Szövetség ezt sürgeti. Iohannist semmi sem kötelezi, hogy kiírja a korábban bejelentett referendumot, az is lehetséges, hogy nem májusra, hanem az év végi elnökválasztásra tartogatja ezt a lehetőséget.
2009. október 29-én az elnökválasztás első fordulójával egy időben a legtöbb 300 tagú, egykamarás parlamentre való áttérésről rendeztek véleménynyilvánító népszavazást. Bár a referendum érvényesnek és eredményesnek is bizonyult, az azon kifejezett – alkotmánymódosítást is igénylő – választói akaratnak azóta sem szerzett érvényt a parlament.