Kásler Miklós úgy fogalmazott, a művészet a lélek talán legfinomabb megnyilvánulása, a művész szeretne értéket adni az emberiségnek és lehetővé tenni az emberek közötti megértést. Köszöntőjében a miniszter kiemelte: „a magyar kultúra rendkívül gazdag, és nemcsak az egyénnek, de a nemzetnek is van lelke; biztos, hogy ez önazonosságunk része, több ezer éves kultúránkkal, hagyományainkkal, hitünkkel, történelmünkkel együtt”. A miniszter a kitüntetettekhez szólva úgy fogalmazott: „a magyar kultúra tiszta, mint a hegyi forrás, mindig a nép lelkéből, vágyaiból, törekvéseiből táplálkozott, és ezt most önök fejezik ki, akik a művészet különböző irányait képviselik”.

Erdélyi díjazottak

A kiemelkedő irodalmi tevékenységért járó József Attila-díjat két erdélyi alkotó is megkapta. Egyikük az erdélyi Király-költődinasztia legifjabb tagja, Király Zoltán, a másik pedig a kézdivásárhelyi Sántha Attila költő. Király Zoltán 1977-ben született Kolozsváron, ahol, miután iskoláit kijárta, a Helikon irodalmi folyóirat munkatársaként dolgozott, aztán az Erdélyi Magyar Írók Ligájának irodavezetője, ügyvezető igazgatója, majd elnöke, az Erdélyi Híradó Könyvkiadó szerkesztője, a Bretter György (jelenleg Bréda Ferenc) Irodalmi Kör elnöke volt, jelenleg a Sétatér Kulturális Egyesület elnöke. Sántha Attila a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetemen szerzett magyar–angol szakos tanári diplomát, az Echinox magyar oldalainak szerkesztője volt, aztán aktívan részt vett az Előretolt Helyőrség című irodalmi folyóirat alapításában. Államtitkári tanácsos is volt a román oktatási minisztériumban, ezenkívül a Sapientia EMTE irodavezetője, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának ügyvezetője, majd elnöke is volt – olvasható a Főtér.ro összeállításában.

A táncművészet terén kiemelkedő alkotói, előadói tevé­kenysége elismeréseként Harangozó Gyula-díjban részesült mások mellett Könczei Árpád koreográfus.