Mert arra lehet ugyan még legyinteni, hogy Gabriel Oprea pártja felemelkedésében reménykedve olyan híres egykori sportolókat győzött meg, hogy induljanak a voksoláson, mint Ilie Năstase vagy Anghel Iordănescu, de ne feledjük: a nemzetbiztonsági intézmények komoly hátteret jelentenek a volt szekusbesúgóból egyszer csak belügyminiszterré és kormányfőhelyettessé avanzsált tábornok számára. Ugyanígy megmosolyoghatnánk a korrupcióért elítélt, szökevény Sebastian Ghiță ambícióit, aki azzal a Bogdan Diaconu szélsőségesen magyarellenes politikussal az oldalán harcol a szuverén Nagy-Romániáért, akinek nevéhez olyan tervezetek fűződnek, mint a magyar pártok betiltása stb. Csakhogy arcunkra fagyhat a mosoly, ha figyelembe vesszük, hogy Ghiță sem valamiféle magányos őrült, hanem erős titkosszolgálati kötődésekkel rendelkező médiamogul, akinek üzeneteit saját tévécsatornája, a România TV kürtöli világgá.

Szinte kár lenne a szót vesztegetni a meglehetősen útszéli stílusban gyűlölködő Traian Băsescu pártjára – ha az újabban Orbán Viktor és a magyarság ellen meglehetősen ocsmány módon kikelő politikus nem az ország volt elnöke lenne, akinek alakulata bejutott a parlamentbe. Igyekszik felzárkózni a másik igencsak obskúrus kis párt, Victor Ponta Pro Románia nevű alakulata, amelynek oszlopos tagja, a magyarokat korábban akasztással fenyegető Mihai Tudose volt miniszterelnök minden alkalmat megragad, hogy rendre utasítsa a magyarokat. Aztán az európaiságát fennen hirdető új „rendszerváltók” sem akarnak kimaradni ebből a versenyfutásból: a Plus elnöke, Dacian Cioloș úgy kampányol Székelyföldön, hogy nem hajlandó tisztázni nagy-romániás múltját, és meglehetősen kategorikusan utasítja el a magyarság autonómiaigényét. Az pedig már csak hab a tortán, hogy a legnagyobb ellenzéki erő, a Nemzeti Liberális Párt listavezetője a szélsőségesen magyarellenes tévésztár, Bogdan Rareș lett. A fentiektől némileg eltérő nacionalizmust kíván meghonosítani a Szociáldemokrata Párt, mely ezúttal nem a magyarokat állítja az idegenellenes diskurzus középpontjába, hanem különféle összeesküvés-elméleteket gyártva nyugat- és Európa-ellenes hangulatot gerjeszt.

Jól látható tehát, hogy – talán a Călin Popescu Tăriceanu vezette liberális demokratákat leszámítva, akik (legalábbis eddig) nem nagyon rukkoltak elő magyarellenes nyilatkozatokkal – az összes parlamenti és a törvényhozásba bejutni kívánó kisebb alakulat nacionalista, idegengyűlölő szólamokkal reméli feltornászni népszerűségét. És a voksolásig még hátravan két hónap, a helyzet tehát várhatóan fokozódik majd…