A néppárt kongresszusának első felében, a nyilvános részen köszöntő- és programbeszédek hangzottak el. Tőkés László, az Erdélyi Magyar Néppárt védnöke a nemzeti erők egyesítésére és felelősségteljes tisztújításra biztatta az alakulatot. Úgy vélte, az EMNP politikai mozgástere Bukarest, Budapest és Brüsszel hármas szorításában beszűkült, a pártnak „az RMDSZ helyzeti előnyének kényszerű tudomásulvételével” kell megtalálnia a helyét. Az európai parlamenti képviselő felidézte: az EMNP-t alkotó politikusok 1990 óta a Fidesz partnereiként tevékenykedtek, akkor is, amikor ebből nem származott semmilyen előny, amikor mások Gyurcsány Ferenccel és a szocialistákkal, megint mások pedig a Jobbikkal keresték a kapcsolatokat. Tőkés László „Semjén-doktrínaként” említette Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettesnek az RMDSZ-kongresszuson tett kijelentését, amely szerint semmi sem fogadható el, ami az RMDSZ-t gyengíti.

Tőkés László úgy vélte: „az RMDSZ önmagát gyengíti, amikor az EMNP-t kizárja és a Magyar Polgári Pártot (MPP) magához öleli”, és amikor elutasítja azt, hogy a kis pártokkal választási koalíciót alkotva induljon az európai parlamenti választásokon. Óva intette a küldötteket attól, hogy elragadja őket a „mozgalmi hév” vagy a „tehetetlenségből fakadó frusztráció”, és „önkritikára képtelenül mindenért a leköszönő elnökséget hibáztatnák”. Úgy vélte: tetszetős a változás, a megújulás, a fiatalítás jelszava, de a párt politikai irányvonalán nincs mit változtatni.

„A fiatalítás önmagában nem, csak többletértékekkel együtt vezethet eredményre” – fogalmazott.

A küldöttgyűlésre Szili Katalin miniszterelnöki megbízott, Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke és Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár is üzenetet küldött. Mindannyian méltatták az EMNP szerepét a magyar nemzetpolitikában.

Izsák Balázs SZNT-elnök arra használta fel a köszöntést, hogy felkérje Tőkés Lászlót és Szilágyi Zsoltot, tegyenek közösen látogatást az EU Régiók Bizottsága elnökénél, és tájékoztassák a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezésről.

Mezei János, a Magyar Polgári Párt elnöke arról beszélt, hogy az elmúlt harminc év bebizonyította: a kis lépések politikája nem vezet eredményre. Önrendelkezésre van szükség, és ennek a kivívása jó lehetőség „a jobboldali, nemzetben gondolkodó erők” összefogására. A pártelnök „a baráti együttműködésben bízva” kívánt tisztánlátást, kitartást és erőt az EMNP-nek.

A kongresszust a Dél-Tiroli Szabadság párt két képviselője, Cristian Kollmann és Sven Knoll is köszöntötte.

Elmondták: a területi autonómiáért harcoló erdélyi magyarok példának tekintik a dél-tiroli modellt, de ők is példaként tekintenek arra, hogy az erdélyi magyarok megkapták a magyar állampolgárságot. Pártjuk azért harcol, hogy a dél-tiroliak is rendelkezzenek osztrák állampolgársággal és szavazati joggal.

Elnöki beszámolójában Szilágyi Zsolt elmondta: az Erdélyi Magyar Néppárt továbbra is számít hagyományos szövetségeseire, Tőkés Lászlóra, a Fideszre, a Magyar Polgári Pártra és a Székely Nemzeti Tanácsra. Megismételte: az EMNP keresztény, konzervatív, az autonómia iránt elkötelezett, értékcentrikus, párbeszédre nyitott, föderalista pártként határozta meg magát, amely Tőkés László értékrendjét követi. Leszögezte: a párt nem mondhat le arról a stratégiai partnerségről, amelyet a Fidesszel épített ki, és amely a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) évről évre történő megszervezésében ölt testet. Azt is hozzátette azonban, hogy tudomásul kell venni, a migránsválság átrendezte Európa politikai térképét, és a Fidesz politikájában is új irányt adott. Szilágyi Zsolt óriási fegyvertényként említette, hogy a párt háttérintézményeiként működő Demokrácia Központok a legutóbbi magyarországi választások során az erdélyi levélszavazatok 45 százalékát gyűjtötték össze és juttatták célba.

Az SZNT-vel kialakított jó viszony eredményének tekinti, hogy az EMNP az Európai Szabad Szövetség (EFA) tagpártjaként nemzetközi támogatást szerzett az SZNT által kezdeményezett nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezésnek.

Szilágyi Zsolt a Magyar Polgári Párthoz fűződő viszonyról elmondta: „egy a múltunk és egy a jövőnk, még akkor is, ha a jelenünk nem az”.

Úgy vélte: a másik kis párthoz való viszonyt azon modell szerint kell fejleszteni, amelyet Székelyudvarhelyen és Szentegyházán alakítottak ki, és amely a két székelyföldi városban a két párt közös jelöltjét juttatta a polgármesteri székbe. „A közös munka és a közös eredmények hozhatják vissza azt a bizalmat, amely egykor megvolt” – jelentette ki.

Az RMDSZ-szel fenntartott viszonyról szólva sajnálatosnak nevezte, hogy a szövetség részéről nincs készség az együttműködésre. Kijelentette: ha a választási koalíciót elutasító RMDSZ nem lépi át az ötszázalékos küszöböt az európai parlamenti választásokon, a szövetség egyedül fogja viselni ezért a felelősséget. Szilágyi Zsolt kiemelte: a párt nyitott a kapcsolatokra az erdélyi román pártokkal is, és jó kapcsolatokat épített ki sikeres román polgármesterekkel. Úgy vélte: nem kell félni ezektől a kapcsolatoktól. Ha egy párt tudja, hogy mit akar az összefogástól, azzal nem veszélyezteti a párt identitását. Leszögezte: a bizalmat meg kell őrizni, a vitákat nem a párt ellenében, hanem a közös ügyek képviseletében kell lefolytatni.

A meghívottak üzenetei és a beszámoló után zárt ajtók mögött zajlott a tisztújítás. A párt megyei szervezetei öt politikust jelöltek a tisztségre, de végül csak Csomortányi István és Soós Sándor mérkőzött meg. A folytonosságot képviselő jelöltek közül Szilágyi Zsolt leköszönő elnök és Toró T. Tibor ügyvezető elnök Csomortányi javára, a változást akaró két politikus közül pedig Nagy Pál Hargita megyei elnök lépett vissza Soós Sándor javára. Az elnök megválasztása után a küldöttgyűlés megválasztotta az elnökség tagjait.

Alelnöknek választották Kolcza Istvánt, Vinczellér Árpádot, Pálosi Csabát, Zatykó Gyulát, Toró T. Tibort és László Györgyöt.

Csomortányi István Toró T. Tibort, az Erdélyi Magyar Néppárt alapító elnökét kérte fel az ügyvezető elnöki feladatok végzésére. Az új elnök az MTI-nek elmondta: Toró T. Tibor – aki az elmúlt ciklusban is a párt ügyvezető elnöke volt – olyan politikus, akire mindig számítani lehetett, ezért nem tartja szükségesnek a változtatást ezen a poszton. A 84–83-as szavazataránnyal megválasztott pártelnök kijelentette: nem érzékel megosztottságot a pártban a célok tekintetében. „A megújulás kapcsán volt véleménykülönbség, de a célokat tekintve teljes az egyetértés a különböző területi szervezetek és vezetőik között, és ez fontos alap ahhoz, hogy gond nélkül folytassuk a munkát” – mondotta.

Úgy vélte, hogy a megújulás és a folytonosság kettős üzenetével nyerte meg a küldöttek többségének a bizalmát. Szerinte egyrészt jól kitapintható volt a küldöttgyűlésen a megújulás igénye, amit a román belpolitikában és a Kárpát-medencei magyar nemzetpolitika helyzetében bekövetkezett változások váltottak ki. Másrészt viszont a folytonosság üzenetére is szükség volt, mert – mint fogalmazott – a néppártnak van egy olyan szakértői bázisa, veterán politikusi gárdája, amely óriási értéket képvisel, és amelynek a helyét meg kell találni az új struktúrában.

Az elnök elmondta: a héttagú elnökség nagyobbrészt megújult, csak Toró T. Tibor és Zatykó Gyula képviseli a régieket benne. Az elnökség megválasztásánál tekintettel voltak a területi eloszlásra, a különböző területi szervezetek maguk tettek javaslatot egy-egy alelnöki tisztség betöltésére. Sajnálatosnak tartotta, hogy Belső-Erdély – ahonnan az elnöki tisztségért folytatott versenyben alulmaradt vetélytársa, Soós Sándor származik – nem élt a jelölés jogával.

A 36 éves Csomortányi István tizenöt évvel ezelőtt az Erdélyi Magyar Ifjak Egyesületben kezdte közéleti tevékenységét, 2012 óta vezette az EMNP Bihar megyei szervezetét. Az építőmérnökként dolgozó politikus szüleivel egy négyhektáros gyümölcsösben is gazdálkodik. Nős, első gyermeke születését várja.