A kezdetek

Gajdó Albert Alsócsernátonban született, itt járt iskolába, majd Kézdivásárhelyen a Gábor Áron Szakközépiskolában asztalos szakosztályban végzett 1995-ben. A következő évben egyik első unokatestvérével, Gajdó Lehellel működési engedélyt váltottak ki és asztalosműhelyt indítottak be. Néhány évig dolgoztak együtt, amíg először Lehelt, majd őt is behívták az akkor még kötelező katonai szolgálatra. Ezalatt szünetelt a munka, ám amikor mindketten hazakerültek, folytatták az asztalosságot.

Gajdó Lehel azonban egy idő után úgy gondolta, hogy szerencsét próbál Magyarországon, ezért kilépett a cégből. Albertet is hívta, de ő nemet mondott, és döntését – a nehézségek ellenére – a mai napig nem bánta meg. Közben újabb „családi” segítségek érkeztek, édesapja nyugdíjba vonult és fia mellé állt, harmadikként pedig egy unokatestvére került az asztalosműhelybe. Jelenleg édesapja és felesége segíti a napi munkában.

Megrendelők

Arra a kérdésünkre, hogy honnan kerülnek ki a megrendelők, Gajdó Albert elmondta: előbb szájról szájra, ahogy fogalmazott, „pletykából” értesültek az emberek a lehetőségről, az utóbbi években pedig a Facebook közösségi oldalon népszerűsítik termékeiket, illetve a lehetőséget, hogy rendelésre dolgoznak.

A megrendelők zöme csernátoni vagy a környező falvakban lakik, de brassói, fehéregyházi és pürkereci ügyfeleik is voltak.

Az évek során igyekeztek minden igényt teljesíteni, az utóbbi időben a legnagyobb kereslet a méretre készített bútorok iránt mutatkozik. Így sem beszélhetünk szalagmunkáról, hiszen a munka változatos, a megrendelő például 130 színből választhatja ki a neki legjobban tetszőt.

A nyersanyag legnagyobb részét egy sepsiszentgyörgyi cégtől szerzi be, de manapság már olyan beszállító is akad, amely házhoz hozza. Arról nem is beszélve, hogy az interneten is mindent meg lehet rendelni, amire szükség van. A kész darabokat általában be is mutatja a közösségi oldalon, s a visszajelzés nagyon gyors, hiszen amint felkerül egy-egy általa készített bútor fényképe, máris szól a telefon és új megrendelő jelentkezik.

A reggeli kávé

Gajdó Albert azt is elárulta, hogy néz ki egy munkanapja. Háromnegyed hétkor kel, és egy baráti társasággal Kézdivásárhelyen az Ica Csárdájában fogyasztják el a reggeli kávét és a reggelit. Nyolc órakor már a műhelyben van, és kezdődik a munka. Egyórás ebédszünet után általában estig dolgoznak, főként, ha sürgős a megrendelés. S általában a megrendelés mindig sürgős. Így legkevesebb napi tíz órát szokott dolgozni. Szükség is van rá, mert a megélhetés mellett az adóterheket csak így tudja törleszteni. Sőt, hétvégén is dolgozik, igaz, szombaton általában rövidebb programmal, vasárnap pedig egész nap a számítógép előtt ül, tervezi a következő hétre a bútorokat, rendeléseket intéz.

A felmerülő nehézségek között a vállalkozó elégedetlen az új adóbevallási törvénnyel. Korábban negyedévente kellett a kézdivásárhelyi pénzügyi hivatalba befizetnie az átalányadót, a mostani változásokkal egyelőre nem tudja, hogyan kell eljárni. „Én nem végeztem könyvelést, egyszerű munkásember vagyok, annak örvendek, ha a műhelyben lehetek” – mondotta Gajdó Albert.

Munka, szavahihetőség

Arra a kérdésünkre, hogy a nehézségek ellenére mi a siker titka, a válasz egyszerű: a munka és a munka, ami nem teher, hiszen a műhelyben érzi jól magát. A nem túl bőbeszédű mester azért azt is hozzáteszi, hogy szereti a szavahihetőséget, a határidőket mindig betartja. „Szeretni kell azt, amit az ember végez, csak akkor lehet egész nap a műhelyben lenni. Az asztalosság sok munkát igényel, nyolc óra nem elég ahhoz, hogy a megrendeléseknek eleget tudjak tenni” – mondta a vállalkozó, aki műhelyét önerőből fejlesztette. Egyetlen alkalommal folyamodott hitelhez: a LAM Alapítványtól felvett háromezer eurós kölcsönből vásárolt körfűrészt, de azóta nem kért hitelt és sehová nem pályázott.

A csernátoni vállalkozó nemrég regisztrált a Háromszéki Vállalkozás védjegyre. Van ugyanis néhány különleges terméke – például a diófából készített hátas szék vagy sarokpad –, amit szélesebb körben is piacképesnek tart, ezt szeretné népszerűsíteni.