Az RMDSZ-frakció a tavaly decemberi centenárium után terjesztett törvénytervezetet a bukaresti parlament elé a nyilatkozatban szereplő autonómiaígéret jogi kodifikációjával.

Az erdélyi románok 1918-as nemzetgyűlése által Gyulafehérváron elfogadott nyilatkozat harmadik pontja teljes nemzeti szabadságot irányoz elő az összes együtt élő népnek, és kimondja, hogy „minden nép számára a saját nyelvén biztosít oktatást, közigazgatást és ítélkezést az illető néphez tartozó személyek által, és a lakosok számának arányában minden nép képviseleti jogot fog kapni a törvényhozó testületben és a kormányzati szervekben”.

Az RMDSZ által kidolgozott jogszabály előírná, hogy a román állam biztosítson a nemzeti kisebbségeknek lakosságarányos képviseletet a választott intézményekben, így a helyi és a megyei önkormányzatokban, a román és az Európai Parlamentben, valamint a bíróságokon és ügyészségeken. A törvény azt is előírná, hogy a kisebbségi oktatás és a kulturális élet önigazgatását a kisebbségi statútumban szabályozzák, valamint azt, hogy a megyei önkormányzatok döntése nyomán tegyék lehetővé fejlesztési régiók és különleges státusú autonómiák megteremtését azokban a történelmi régiókban, amelyekben nagy számú kisebbségi közösség él.

Az RMDSZ képviseletében Márton Árpád frakcióvezető-helyettes próbálta a cikkelyenkénti vita alkalmával meggyőzni képviselőtársait, hogy ne szavazzanak a Gyulafehérvári Nyilatkozat ellen, ha már azt tekintik a modern román állam alappillérének.

A román képviselők azonban láthatóan nem akartak nyilvános vitát folytatni arról, milyen ígéreteket tartalmaz a Gyulafehérvári Nyilatkozat, és mi valósult meg azokból, mindössze a jogi és közigazgatási szakbizottság véleményét olvasták fel, amely elutasításra javasolta az RMDSZ tervezetét.

A negatív véleményt a törvényhozási tanács elutasító álláspontjára alapozták. A törvényszövegek jogharmóniáját vizsgáló szakértői testület szerint az RMDSZ törvényjavaslata az alkotmány számos rendelkezésének – az állam egységes jellegére, szuverenitására, polgárai egyenlőségére, a nemzeti kisebbségek parlamenti képviseletére, az anyanyelvű oktatásra, a parlament hatáskörére, a helyi autonómiára és a helyhatóságok hatáskörére vonatkozó előírásainak – mond ellent, és több alkotmánybírósági határozatot is sért.

Néhány nappal a képviselőházi szavazás előtt a Román Tudományos Akadémia állásfoglalást adott ki arról, hogy szerintük az 1918-as Gyulafehérvár Nyilatkozat nem ígért autonómiát a kisebbségeknek, akik pedig számon akarják kérni a dokumentum bármilyen részletének betartását, előbb el kellene ismerniük annak lényegét, Erdély és Románia egyesülését.

A képviselőházban 23 képviselő támogatta, 239 ellenezte a jogszabályt.

A román parlamentben megszokott eljárás szerint valójában a szakbizottságok elutasítást javasoló véleményezését bocsátották szavazásra, a jelentést pedig a képviselők túlnyomó többsége megerősítette.

Az RMDSZ jelen lévő húsz képviselőjén kívül két ellenzéki párt három törvényhozója voksolt az elutasító bizottsági jelentés ellen.

Az RMDSZ-nek a nem magyar kisebbségek egy-egy képviselőjét tömörítő – általában a mindenkori kormánykoalícióval együtt szavazó – kisebbségi frakció egyetlen tagját sem sikerült meggyőznie arról, hogy támogassa a Gyulafehérvári Nyilatkozat kisebbségekre vonatkozó előírásainak törvénybe foglalását.

Az ügyben a szenátus hoz végső döntést.

„A román politikai pártok ma a sokszor hallott és unalomig ismételt nyilatkozataikon túl szavazataikkal is bebizonyították, hogy az az 1918-as gyulafehérvári nyilatkozat, amely a modern Románia alapját képezi, számukra jelentéktelen. Ma ott tartunk, hogy Románia egy olyan állam, amely megtagadja saját megalakulását, a román politikai elit megtagadja saját adott szavát. A románok 100 év után se tanulták meg, hogy mit jelent az adott szó. Ilyen körülmények között készülünk az európai parlamenti választásokra. Ma sok román párt kéri a magyarok szavazatát. Ezek többségükben itt vannak a parlamentben. Egyesek nyíltan vállalják magyarellenességüket, mások mézesmázos populizmus mögé bújnak. De a szavazatuk egyértelmű: a 21. században sem jár a magyaroknak, amit 1918-ban ígértek nekik” – fejtette ki Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a szavazást követően. (MTI)