Úgy tűnik, egyelőre nincs konkrét elképzelése a magyar–ukrán kapcsolatok normalizálására a felmérések alapján legesélyesebb három ukrán elnökjelöltnek, Petro Porosenko jelenlegi államfőnek, Julija Timosenko Haza-párti politikusnak és Volodimir Zelenszkij humoristának, legalábbis ez derült ki az Ukrajinszka Pravda hírportál által kampánystábjaiknak elküldött körkérdésre a minap adott válaszaikból.
„Budapest megkapott tőlünk minden szükséges magyarázatot az általa támasztott feltételekre, javaslataink a tárgyalások folytatására az asztalon vannak” – válaszolta Porosenko stábja. Eszerint a jelenlegi elnök hivatala úgy látja, hogy Kijev a maga részéről mindent teljesített, és innentől csak neki maradtak igényei – jegyezte meg a hírportál.
A magyar–ukrán viszonyban előbb a 2017-ben elfogadott oktatási törvény okozott feszültséget, amely alapján a nemzetiségi iskolákban az ötödik osztálytól a tantárgyak többségénél át kell térni az ukrán nyelvű oktatásra. Az Európa Tanács Velencei Bizottsága egyebek mellett azt ajánlotta, hogy az oktatás nyelvét szabályozó 7. törvénycikkely életbe léptetését tolják ki 2023-ra. Az erről szóló kormányzati előterjesztést azonban az ukrán parlament még mindig nem fogadta el. Ezen felül a kárpátaljai magyarok kettős állampolgársága is feszültséget okozott a két ország között, mivel Ukrajna hivatalosan nem ismeri el a többes állampolgárság intézményét.
Timosenko csapata emlékeztetett arra, hogy most Ukrajnán a sor teljesíteni ígéretét a Magyarországgal való párbeszéd feloldása érdekében. „Nem engedményekről van szó. Mindenki számára ismert az, amit jóvá kell hagynunk” – fogalmaztak, utalva az oktatási törvénynek a Velencei Bizottság ajánlása szerinti módosítására. Anélkül, hogy részletekbe bocsátkoztak volna, leszögezték: győzelme után Timosenko egyik elsődleges prioritása lesz rendezni a viszonyt Ukrajna szomszédjaival.
Zelenszkijék egyelőre még nem foglalkoztak a magyar–ukrán viszony rendezésének kérdésével. Nyilatkozatai alapján az orosz ajkú, de ukránul is jól beszélő showman esetében talán nyelvi kérdésben enyhébb hozzáállás várható, de ami a szuverenitást és az ország területi egységét illeti, épp olyan határozott álláspontot képvisel, mint a másik két jelölt.
A parlamenti-elnöki rendszerű Ukrajnában a külpolitika elnöki hatáskörbe tartozik – a külügyminiszter személyére nem a miniszterelnök, hanem az államfő tesz javaslatot –, mégis a mostani kampányban a külpolitikai kérdések kevesebb teret kaptak. Olyan témák szorították háttérbe, mint a lakossági gázár csökkentése, a gyerekek utáni állami támogatás, a nyugdíj és az átlagbér emelése vagy az utak felújítása, amelyek nem is elnöki, hanem kormányzati hatáskörbe tartoznak, bár kétségtelen, hogy a lakosságot sokkal inkább érdeklik.
