Alapjaitól átszervezné az oktatási rendszert Ecaterina Andronescu tanügyminiszter, ez tegnap derült ki, mikor részletesen bemutatta elképzeléseit. Egyelőre csak tervekről van szó, melyeket közvitára bocsátanak, kikérik a tanárok, diákok, szülők véleményét, és csak azt követően döntenek – szögezte le. Az azonban kiderült, az előkészítő osztályokat első osztállyá alakítaná, 2030 -ig 11-15 osztály elvégzése lesz kötelező, és négy típusú érettségit vezetnének be.
Az oktatás egyesít minket elnevezésű projekt bemutatóját a szaktárca szervezte a bukaresti Központi Egyetemi Könyvtár aulájában. A szavak szintjén a miniszter elképzelései nagyon szépek, kreatív iskolát teremtene, amely engedi kibontakozni a gyermekeket, nem öli ki belőlük túlzott autoritással a kezdeményezőkészséget. „Gondolkodásra kell sarkallni a diákokat – mondotta –, hasznos, gyakorlatban is alkalmazható tudást átadni nekik.”
Andronescu hadat üzent a nulladik osztálynak, pontosabban az előkészítő osztályok ilyetén elnevezésének, és bejelentette, hogy elképzelése szerint ez első osztály lesz, az általános iskola pedig kilenc osztályból áll majd, ezalatt pedig III., VI., és XI. osztályban is felmérik a diákok tudását. Ha valaki ez utóbbi képességvizsgán nem teljesít megfelelően, annak beiktatnak egy évfelzárkóztató oktatást, a miniszter szerint ugyanis azért nagyarányú a bukás az érettségin, mert líceumba kerülhettek az átmenő jegyet nem elérő eddigi nyolcadikos tanulók is.
A legradikálisabb reformot az érettséginél vezetnék be, terveik szerint négytípusú vizsga lenne: T-érettségi (technológiai), V-érettségi (vokacionális), illetve A1-es és A2-es érettségi.
A miniszter magyarázata szerint a szakmai képzésre jelentkező tanulók hároméves szakiskolai vagy négyéves gimnáziumi szakoktatás között választhatnak. Az előbbi kijárása nem jár érettségi oklevéllel, csupán képesítésüket igazoló okiratot kapnak. A négyéves szakmai gimnáziumi oktatásban részt vevők viszont jelentkezhetnek a T-érettségire, amellyel azonban egyetemen nem, csak posztliceális képzésen tanulhatnak tovább. Ha egy diák a hároméves szakiskola elvégzése után úgy dönt, hogy mégis meg akarja szerezni a T-érettségi diplomát, tovább tanulhat a gimnáziumi szakosztályokban.
A négyéves középiskolai oktatást három kategóriára osztanák: vokacionális oktatásra (művészeti, zene, sport szak), reáltudományok, illetve társadalom- és humán tudományok szakra.
Az előbbi esetében V típusú érettségit tenne le a diák, amely a kötelező román nyelv és irodalom és idegen nyelv mellett szakterület-specifikus tantárgyból méri fel a tudást, de lesz egy általános, a kreativitást, képességeket és készségeket felmérő vizsga is –magyarázta Andronescu. Hozzáfűzte, ez utóbbi tudásfelmérő összeállítása nem lesz könnyű, „amolyan interdiszciplináris jellegű” vizsgaként képzeli el.
A reál szakra járó tanulók A1-es típusú érettségi vizsgát tennének, azaz románból, idegen nyelvből, matematikából és a szaknak megfelelő választott tantárgyból vizsgáznának, amelyekhez hozzájönne még a már korábban is említett kreativitást felmérő vizsga. A humán szakra járó középiskolások A2-es típusú érettségin vizsgáznak, amelyen a társadalom- vagy humán tudományi tantárgyakra esik a hangsúly, vázolta az elképzelést az oktatási miniszter, és itt is megjelenne a kreativitásfelmérő.
A négyéves gimnáziumi oktatásban részesült és az érettségit megszerző tanulók egyetemre jelentkezhetnek, de a felsőoktatási szakot itt is az érettségi típusa határozná meg.
„Ezek próbálkozások, hogy megtaláljuk a legmegfelelőbb képletet” – mondta a miniszter, felkérve a jelenlevőket, hogy gondolkodjanak el ezeken.
