Laborfalvi Berde Áron jogász, közgazdász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, az első magyar meteorológiai és klimatológiai szakkönyv szerzője, a Kolozsvári Tudományegyetem első rektora életét és munkásságát a délelőtt készített plakátokon mutatták be a diákok, délben pedig minden osztály egyenként koszorúzott az udvaron álló kőtömbös Berde Áron-emlékműnél. Az évfordulós ünnepség a 2014-ben avatott sportcsarnokban folytatódott. Jelen voltak az iskola egykori tanárai, véndiákok, a kiskunhalasi és a szombathelyi testvériskola küldöttsége, helyi elöljárók.

Antal Árpád polgármester üzenetét Nagy Zoltán tanácstag olvasta fel. A városvezető kiemelte, hogy azokra a mesterségekre, amelyeket a diákok a Berde Áron-iskolában tanulnak, jelenleg is nagy szükség van, és a jövőben még inkább felértékelődnek, ha figyelembe vesszük, hogy mennyire fontos Székelyföld jövője szempontjából a turizmus, a vendéglátás és a szolgáltatóipar. „Nem baj, ha a fiatalok elmennek külföldre tanulni, de jöjjenek haza és kamatoztassák itthon tudásukat” – fogalmazott levelében a polgármester. A megyei tanfelügyelőség részéről Marius Popescu szakoktatásért felelős szakfelügyelő köszöntötte az iskolát. Hangsúlyozta, hogy semmilyen küzdelem nem haszontalan a gyermekek nevelése érdekében, hisz a kort, amelyben élünk, nem mi választjuk, de az, hogy milyen társadalomban fejtjük ki tevékenységünket, rajtunk múlik.

Ez az iskola akkor született, amikor az ötvenes években megszüntetett szakoktatás újjászervezésén munkálkodtak az egész országban – ismertette Péter Sándor, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének háromszéki elnöke. Kereskedelmi egységek, intézmények vezetői, szakemberei lelkesen álltak az iskola mellé, tanítottak, büszkék voltak arra, hogy a szakmát továbbadhatják a fiataloknak – mondotta.

Gazdag Ildikó tizenhét évig volt a Berde Áron-iskola igazgatója. Visszaemlékezésében azt emelte ki, hogy az a szellemi és fizikai építkezés volt számára a legszebb ebben a munkában, ami az iskola folytonos fejlődését jelentette. Nagy kihívás volt megtalálni a megfelelő szakembereket, tanárokat, tanítani tankönyv nélkül, de valahogy mégis mindig előre tudtak lépni – mondotta. Kiemelte, hogy nagyon sokat tanultak a kiskunhalasi II. Rákóczi Ferenc Katolikus Gimnázium és Szakgimnázium testvériskolától. Egyesületet hoztak létre, megtanultak pályázni, támogatásokból bővítették az iskola eszköztárát. Az iskola 2007-es névadása politikai harc révén sikerült, amelyben Keresztély Irma akkori megyei főtanfelügyelő támogatta az intézményt – mondotta.

Az iskola történetét Biszak Anna végzős diák ismertette röviden: 1974-ben a Székely Mikó Kollégiumban indult az oktatás négy állandó és tizenkét óraadó tanárral, az alapító igazgató Pál Ferenc volt. 1976-ban a jelenlegi Kálvin téri 3-as iskolába költöztek, 1977-ben felépült az állomási iskola, és ott folytatták a szakoktatást, 1986-ban visszatértek a Mikóba az Ág utcai új iskola 1991-es átadásáig. A magyar osztályok 1990-ben alakultak újra, a 2007/2008-as tanévig vegyes iskolaként működtek, attól az évtől többé nem indultak román tannyelvű kilencedik osztályok. Jelenleg négyszáz diákja van az iskolának a technikumi osztályokkal együtt.

Áldásában Bancea Gábor református lelkipásztor a szeretet szerepéről beszélt, és megemlékezett az iskola elhunyt diákjairól, tanárairól. Az ünnepségen táncos-zenés-verses műsort mutattak be a tanulók, végül emléklapokat adtak át az iskola korábbi igazgatóinak, szakoktatóknak, a testvériskolák, a tanfelügyelőség, a városvezetés, a pedagógusszövetség képviselőinek és vállalkozóknak.