Az orosz szövetségi tanács, a felsőház egyhangúlag elfogadott felhívással fordult tegnap az államfőhöz, hogy ismerje el Dél-Oszétia és Abházia függetlenségét. Előzőleg Szergej Mironov, a felsőház és az Igazságos Oroszország párt elnöke kijelentette: Abházia és Dél-Oszétia függetlenségének elismerése nélkülözhetetlen a két nép biztonságának garantálásához, s a két terület rendelkezik az önálló állam minden kellékével. Az ülésen Szergej Bagaps, Abházia ,,elnöke" nagyon határozottan kijelentette: Abházia és Dél-Oszétia soha többet nem lesz a grúz állam része, és úgy vélte: a történtekért azok viselik a felelősséget, akik felfegyverezték Grúziát. Az Állami Duma is a Grúziától elszakadt Dél-Oszétia és Abházia függetlenségének elismerése mellett foglalt állást tegnapi rendkívüli ülésén.
Katasztrofális következményekkel járna a Grúziától való elszakadásra törekvő Abházia és Dél-Oszétia függetlenségének orosz elismerése ― figyelmeztetett Miheil Szaakasvili grúz elnök a Libération francia lap tegnapi számában megjelent interjúban. ,,Ezzel erővel próbálnák megváltoztatni Európa határait. Úgy gondolom, ez súlyos hiba lenne, és katasztrofális következményekkel járna Oroszország számára is" ― mondta a grúz elnök. Szaakasvili (felvételünkön balról) úgy vélekedett: senki nem lenne olyan felelőtlen a nemzetközi közösségben, hogy elfogadja az esetleges orosz elismerést. ,,Ez a klasszikus lerohanás kategóriája, amely teljesen távol áll a nemzetközi jogtól" ― tette hozzá.
Orosz politológusok egyetértenek abban, hogy a Grúziától egyoldalúan elszakadt két régió, Abházia és Dél-Oszétia függetlenségének esetleges orosz elismerése csupán jogilag rögzítené a de facto régen fennálló helyzetet. A politológusok egymástól eltérő véleményeket hangoztattak viszont a tekintetben, hogy várható-e s mikor a két szakadár köztársaság elismerése, miután a parlament mindkét háza függetlenségük elismerését javasolta Dmitrij Medvegyev elnöknek. Gleb Pavlovszkij, a Hatékony Politika Alapítvány elnöke úgy vélte: nyilvánvaló, hogy Abházia és Dél-Oszétia nem tartozhat Grúziához. Mivel azonban Tbiliszi fenyegeti a két terület biztonságát, Oroszországnak katonai megállapodásokat kell kötnie velük, amit csakis független államokkal tehet meg, vagyis kénytelen elismerni függetlenségüket. Ezenkívül a két terület gazdaságának helyreállítása megköveteli az orosz beruházások védelmét.
Vjacseszkav Nyikonov politológus szerint nem érdemes sietni az elismeréssel. Noha Abházia és Dél-Oszétia valójában már régen, mintegy tizenöt éve nem tartozik Grúziához, Moszkva számára most politikailag előnyösebb lenne a helyzet függőben hagyása. Ezzel időt hagyna az orosz diplomáciának, hogy tárgyalásos megoldást keressen a Nyugattal. ,,A függetlenség elismerése olyan fegyver, amelyet jobb tartalékban hagyni" ― mondta, hozzátéve: nem nehéz megjósolni, hogy a Nyugat reagálása élesen negatív lenne. E véleményt osztja Alekszej Malasenko, a moszkvai Carnegie Alapítvány tudományos tanácsának tagja is, de ő úgy ítéli meg, az elismerés mellett is felhozhatók érvek, például, hogy ez lenne az eddigi politika és retorika következetes folytatása. Hangsúlyozta: ez az érv csakis Abháziára vonatkozik, mert Dél-Oszétia elismeréséből logikusan következik a terület csatlakozása az Oroszországhoz tartozó Észak-Oszétiához, ami precedenst jelentene. Ha pedig Moszkva elismerné mindkét terület függetlenségét, aligha találna szövetségeseket szuverenitásuk nemzetközi elismerésének eléréséhez. Emellett nem tudni, mit ígérhetnek a partnerek a jelenlegi status quo megőrzése fejében.
Mark Urnov, az Ekszpertiza Elemző Programok Alapítványának elnöke viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy a két szakadár terület függetlenségének elismerése Oroszország számára is veszélyes precedenst teremtene, és az ország további szétdarabolódásához teremtene alapot, mivel egy ilyen döntés olajat öntene minden már létező és ezután kialakuló szeparatista törekvés tüzére. Dmitrij Badovszkij politológus szerint a parlament két házának tegnapi ülése azt célozta, hogy felhívja a figyelmet a helyzetre, megindítsa a nemzetközi vitát a kérdésről, és felmérje, hogyan reagál a többi ország arra a kísérletre, hogy a kérdést gyakorlati síkra tereljék. A szakértő szerint a következő lépés az lesz, hogy megvitatják az ügyet a Sanghaji Együttműködési Szervezet Dusanbéban augusztus 28-án tartandó csúcsértekezletén.
