Törvényerejű határozatban kötelezné a londoni alsóház többpárti képviselőcsoportja a brit kormányfőt arra, hogy kezdeményezze az Európai Uniónál a brit EU-tagság megszűnésének (brexit) hosszabb ideig tartó halasztását.
A jelenlegi jogi alaphelyzet szerint az Egyesült Királyság elvileg április 12-én megállapodás nélkül kikerülhet az EU-ból, mivel az alsóház a brexit feltételrendszeréről novemberben elért hivatalos megállapodást eddig háromszor, a képviselők által önállóan kidolgozott alternatív javaslatcsomagokat kétszer visszautasította.
A tegnap beterjesztett többpárti indítvány azonban elfogadása esetén kötelező erővel felszólítaná Theresa Mayt, hogy kérje az EU-tól a múlt havi uniós csúcson a jelenlegi helyzetre megállapított április 12-i brexithatáridő elhalasztását. A halasztás hosszát a tervezet egyelőre nem tartalmazza, arról a beterjesztők szerint a ház vita után döntene.
A konzervatív párti kormány tegnap maratoni kabinetülést kezdett, amelyről délutánig csak annyi szivárgott ki, hogy szóba került a felkészülés felgyorsítása a megállapodás nélküli brexitre, illetve az előrehozott parlamenti választások lehetősége, de konkrétumokkal nem szolgáltak.
Yvette Cooper, az ellenzéki Munkáspárt képviselője, az alsóház belügyi bizottságának elnöke, aki a kezdeményezők nevében a javaslatot beterjesztette, a BBC televíziónak kijelentette: nagyon veszélyes helyzet alakult ki, ugyanis már csak tíz nap van hátra a megállapodás nélküli brexittel fenyegető április 12-i határidőig. Cooper szerint az egész brexitfolyamat mélységesen lesújtó, és az emberek már a hajukat tépik. A képviselő szerint Theresa May miniszterelnöknek garantálnia kell, hogy az Egyesült Királyság nem zuhan ki az EU-ból akár véletlenszerűen megállapodás nélkül, mivel ez hatalmas károkat okozna az országnak. Ennek elkerülése a miniszterelnök felelőssége, és a képviselői indítvány célja az, hogy Theresa Mayt erre rá is szorítsa, ha a kormányfő ennek ellenállna – fogalmazott a munkáspárti politikus.
Theresa May a brexit-megállapodás második alsóházi visszautasítása után kezdeményezte az EU-nál a kilépés elhalasztását június 30-ig.
A márciusi EU-csúcson született kompromisszumos megoldás szerint az Európai Unió május 22-ig tartó halasztásba egyezett bele, de ehhez a brexitegyezményt a korábbi kilépési határidőig, vagyis március 29-én éjfélig jóvá kellett volna hagynia a brit parlamentnek.
Mivel a brexit-megállapodást az alsóház a múlt pénteken tartott harmadik szavazáson is elvetette, az EU-csúcson született döntés alapján új határidő lépett életbe: Londonnak jövő péntekig kell jeleznie a brexitfolyamat további menetével kapcsolatos terveit, és azt, hogy ha e határidő meghosszabbítását kéri, akkor hajlandó-e részt venni a május végén esedékes európai parlamenti választásokon.
Az április 12-i határidő meghosszabbításához is szükséges az EU-ban maradó 27 tagország egyhangú jóváhagyása. A határidő azonban ténylegesen ennél is szűkebb, mivel a brexit-megállapodás harmadik londoni elutasítása után Donald Tusk, az uniós állam- és kormányfők alkotta Európai Tanács elnöke már április 10-ére soron kívüli EU-csúcsot hívott össze, amelynek célja az esetleges brit hosszabbítási kérvény és az azt alátámasztó érvek elbírálása.
Meg nem erősített hírek szerint May csütörtökön ismét az alsóház elé terjesztené a brexit-megállapodást, de ehhez kell John Bercow házelnök engedélye is.
