A szociáldemokrata kormány a tehetetlenség és dilettantizmus szinonimája és biztonsági kockázattá vált Románia számára – jelentette ki Klaus Iohannis államfő a parlament tegnapi díszülésén, amelyet az ország NATO-csatlakozása 15. és az Észak-atlanti Szerződés Szervezete megalakulása 70. évfordulójának szenteltek. A kormányoldal szerint az elnök választásikampány-eseménnyé tette a megemlékezést. A honatyák egyhangúlag nyilatkozatot fogadtak el, amely Romániának a szövetség elveihez és céljaihoz való feltétlen ragaszkodását mondja ki.
Iohannis felszólalásában felidézte, hogy kezdeményezésére Románia már harmadik éve a nemzeti össztermék két százalékának megfelelő összeget fordít védelmi kiadásokra, de szerinte a kormány hozzá nem értése, a közbeszerzési eljárások körüli huzavona kérdésessé tette, hogy az ország képes lesz-e teljesíteni vállalt kötelezettségeit. Az államfő úgy véli, a szociáldemokrata kormány folyamatosan ostromolja a jogállamiságot, sérülékennyé téve Románia helyzetét a NATO-ban és az Európai Unióban. A hadsereggel szembeni tisztelet hiányaként értékelte, hogy a védelmi miniszter óvást emelt a vezérkari főnök mandátumának meghosszabbítása ellen, „politikai játszmájával” kényes helyzetbe hozva – parancsnok nélkül hagyva – a hadsereget. A Szociáldemokrata Párt vezetői – Liviu Dragnea házelnök és Viorica Dăncilă kormányfő – az ünnepi alkalomra hivatkozva nem válaszoltak az államfő támadásaira, a miniszterelnök pedig elnézést kért a meghívottaktól, amiért Iohannis választásikampány-eseménnyé tette a megemlékezést. Dragnea és Dăncilă is felidézte, hogy – noha a nemzeti célkitűzés megvalósulásához minden politikai erő hozzájárult – Románia az Adrian Năstase vezette szociáldemokrata kormány mandátuma és Ion Iliescu elnöksége idején csatlakozott az észak-atlanti szövetséghez (2004 márciusában). A belpolitikai csatározásban szemben álló felek ugyanakkor egybehangzóan állították, hogy Románia elkötelezett tagja a NATO-nak, amelyet biztonsága legfőbb garanciájának tekint.
A díszülésen az államfő és a kormánytöbbség közötti feszültség a külsőségek szintjén is megnyilvánult: az államfőt a parlamentben megvárakoztatták, érkezésekor a parlament alacsonyabb rangú ellenzéki tisztségviselői fogadták, a képviselőház elnöke nem is üdvözölte, a kormányoldalt élesen bíráló beszédét pedig több ízben hangoskodással, pfujolással szakította félbe a parlamenti többség.
A parlament két házának együttes ülésén a törvényhozók egyhangúlag szavazták meg azt a nyilatkozatot, amely megerősítette, hogy Románia tartja magát azokhoz az elvekhez, értékekhez és célokhoz, amelyeket a NATO képvisel. A nyilatkozat üdvözli a keleti szárny és azon belül is a fekete-tengeri térség védelmének megerősítését, Montenegró és Észak-Macedónia csatlakozását, és támogatásáról biztosítja Georgia, Ukrajna és Moldova európai és euro-atlanti integrációját.
Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára is üzent az alkalomból Klaus Iohannis államfőnek. Románia kapcsán megállapította, hogy erős és elkötelezett szövetséges, és méltatta az afganisztáni és koszovói hadszíntereken való jelenlétét, a lengyelországi, nemzetközi összetételű dandárban való részvételét, valamint azt, hogy befogadva a NATO ballisztikusrakéta-elhárító rendszerét, meghatározó módon hozzájárul a Fekete-tenger biztonságához. Jelenleg a NATO-kiküldetésekben 887 román katona vesz részt a világ különböző pontjain. Stoltenberg ugyanakkor méltányolja, hogy Románia idén is védelmi célokra fordítja bruttó hazai terméke 2 százalékát, és korszerűsíteni tervezi haderejét a következő tíz évben.