Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsa civil szervezet elnöke, a magyar Legfelsőbb Bíróság volt elnöke, valamint Bajkai István fideszes országgyűlési képviselő, a Magyar Országgyűlés Törvényalkotási Bizottságának alelnöke látogatta meg szerdán a feketehalmi börtönben a terrorizmus vádjával elítélt Beke Istvánt és Szőcs Zoltánt. A látogatásra elkísérte őket Fejér László Ödön háromszéki szenátor. A volt főbíró, valamint a magyar honatya szerint a bukaresti legfelsőbb bíróság ítéletétől nem csak a két fiatalember szabadsága függ, egy kedvezőtlen – jogilag „halott” – döntés a két nemzet és a két ország viszonyára is negatívan hat, illetve a jogállamiság bukását is jelenti Románia számára.
A látogatást követően Lomnici Zoltán a már említettek mellett Dimény Zoltán, Szőcs Zoltán apósa, valamint Beke Csilla, Beke István felesége társaságában elmondta: az általa képviselt szervezet égisze alatt látogatták meg a „székely politikai foglyokat”, akiknek semmisségi folyamodványát 9-én tárgyalja a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék. A főbíró szerint a maguk részéről nagyon remélik, hogy kedvező ítélet születik és a bíróság az ítéletet eltörli. Nem zárta ki a másik lehetőséget sem, hogy hatályon kívül helyezi a másodfokú ítélőszék öt év börtönbüntetést elrendelő ítéletét, és ezáltal érvénybe lép az első fokú, melyben felmentették a vádlottakat. Az eredmény ugyanaz: a két fiatalembert szabadon kell bocsátani.
A két nemzet viszonya, valamint Románia és Magyarország kapcsolatai szempontjából is meghatározó jelentősége van, hogy a két kézdivásárhelyi fiatal ellen hozott ítéletet – mely jogszerűtlen, eljárási hibáktól hemzseg, illetve a bizonyítékok nem elégségesek a büntetőjogi felelősségük megállapításához – megsemmisítsék.
Abban bíznak, hogy a román bíróság valóban független, és józanul mérlegeli a jogi körülményeket és a társadalmi hatásokat – hiszen itt a legnagyobb romániai nemzeti kisebbség egészét érintő kérdésről van szó. Lomnici elmondása szerint a látogatáson a fogvatartottakkal és a börtön igazgatójával is értekeztek. Kiderült, hogy a két fiatal számára a legnagyobb gondot az jelenti, hogy nem engedik őket dolgozni. Bajkai István erre vonatkozó kérdéseire a börtönigazgató a büntetésük alapját képező vádak súlyosságára és a vonatkozó jogszabályokra hivatkozott. Lomnici Zoltán szerint Beke Istvánnal és Szőcs Zoltánnal arról is megállapodtak, hogy a szabadulásukat követően Budapesten átvehetik a Vasvári Pál Polgári Egyesület közgyűlése által nekik ítélt Vasvári-díjat. Lomnici szerint a határon túli magyarokért folytatott harcukkal, küzdelemmel érdemelték ki a kitüntetést.
Bajkai István abbeli meggyőződésének adott hangot, hogy amint azt nem csak a bizonyítékok egész sora, de a két fiatalember élete is alátámaszt, hogy ártatlanul ítéltettek el és ülnek börtönben. Ez a jogállamiság súlyos sérelmét jelenti Románia számára, hiszen a vádirat, az ítélet és annak indoklása teljes egészükben ellentétesek a tényekkel. Ilyen ítéletekre az 1950-es években volt példa.
Lomnici Zoltán érdeklődésünkre megerősítette e véleményt, rámutatva: 1990 után nem találkozott ilyen jellegű, egy őshonos nemzeti kisebbség elleni koncepciós eljárással. Bajkai hozzátette: bíznak abban, hogy a bukaresti legfőbb ítélőszék igazi jogállamisági bíróságként jár el pár nap múlva, és a két fiatalembert szabadon engedik. Egyetlen bizonyíték sem támasztja alá, hogy bármilyen bűncselekményt elkövettek volna. A jogállamiság próbája lesz Románia számára a semmisségi tárgyalás – fogalmazott. Bajkai szerint ma Európában az emberi jogaiban leginkább sértett nép a magyar, különösen a külhoni magyarság, és sajnos a jogvédő szervezetek jelentős része ezt nem veszi vagy nem akarja észrevenni. Lapunk érdeklődésére, hogy egy kedvezőtlen ítélet esetén Magyarország részéről milyen további lépésekre lehet számítani a honatya kifejtette: megkeresik a további jogi fórumokat, amelyek a fiatalemberek ártatlansága bizonyításában fel tudnak lépni. Európai szinten ez a strasbourgi székhelyű emberi jogok bírósága, viszont bármilyen, akár nehezebb, súlyosabb jogi lépés (például kötelezettségszegési eljárás kezdeményezése Romániával szemben) szóba jöhet, mivel ebben az esetben is – és általában a külhoni magyarság kapcsán – a jogsértések súlyossága indokolttá tesz egy ilyen viszonyulást.
Fejér László Ödön fontos eredményként könyvelte el, hogy Magyarország ily mértékben kiáll az erdélyi magyarság, a székelység mellett. Amint korábban a parlamenti felszólalásában is tette, a szenátor most is elutasította, hogy a Beke–Szőcs-ügyben született jogtalan ítélet kapcsán a teljes székely közösséget megbélyegezzék.
Reményét fejezte ki továbbá, hogy a román igazságszolgáltatás felnőtt arra a szintre, hogy ellen tudjon állni a nyomásgyakorlásnak, és olyan döntést hoz, melynek eredményeként még aznap eljöhetnek Feketehalomra és hazavihetik az immáron szabadult fiatalembereket.
