Rendhagyó könyvet mutattak be csütörtök délután a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtárban. Simó Márton székelyudvarhelyi író, költő, publicista Mi, székelyek és román barátaink című, tavaly november végén megjelent kötetét ismertette román és magyar nyelven, nemcsak azért, mert román ajkú érdeklődők is eljöttek a rendezvényre, hanem mert a kiadvány román nyelven is olvasható.
Egy ilyen interjúkötet megjelenése fontos esemény, nem nagyon lát napvilágot hasonló jellegű munka – jegyezte meg köszöntőjében Szonda Szabolcs könyvtárigazgató –, ugyanis a szerző olyan román anyanyelvű értelmiségiekkel beszélgetett, akik empátiával viszonyulnak a székelyföldi magyarokhoz.
Simó Márton elmondta, a kötetet kiadó Élő Székelyföld Munkacsoport a székelyföldi hagyományos kulturális és épített örökséggel foglalkozik, illetve vizsgálja a székelyek és a román ajkúak közti kapcsolatrendszert, együttélést. Ő maga a csíkszeredai Hargita Népe napilap székelyudvarhelyi tudósítójaként is dolgozik, az interjúk rövidebb változatai megjelentek e napilapban is (a Háromszék korábban szintén közölte a beszélgetéseket – szerk. megj.).
Kötetét a centenárium okán állította össze, a magyar változatot szimbolikusan 2018. november 30-án mutatták be. Mint mondta, a könyv ötlete 2017 őszén született meg benne, miután elolvasta Lucian Boia történésznek az egyesülésre vonatkozó munkáját. Arra gondolt, jó lenne, ha szóba állna olyan románokkal, akik barátsággal tekintenek a magyarokra, s időközben arra is rájött, utóbbiak egyre többen vannak. Végül tizenhét interjút készített, két elhunyt esetében (Gelu Păteanu és Ștefan Ciucan) be kellett érnie egy-egy róluk szóló összeállítással, illetve írt egy tanulmányt Lucian Boiáról, ugyanis meggyőződött arról, hogy olyan történész, aki évente megörvendeztet egy-egy olyan kötettel, amely fontos számunkra.
Beszélgetőtársai egyébként olyan értelmiségiek, köztük írók, publicisták, az ország különböző részeiből, akik rendszerint a Corbii albi (Fehér hollók) portálon közlik írásaikat, s akiknek vállalt célja a magyar–román kapcsolatok javítása. Simó Márton elmondta, időközben rájött, hogy még egy kötetnyi beszélgetést össze tudna állítani, ám ezek az interjúk egyelőre csupán ötletként születtek meg benne. Az egyesülés évfordulója felerősítette azt a korábbi nézetét, miszerint a saját, magyar kultúránkhoz igen közel áll a román kultúra, s nagy veszteség lenne, ha nem törődnénk szomszédainkkal.
Simó Márton bemutatta interjúalanyait – akad köztük erdélyi, moldvai vagy bukaresti tanár, történész, lelkész, szociológus, képzőművész, újságíró, mérnök és vállalkozó is –, akik közt megtalálhatóak olyan ismert közéleti személyiségek is, mint Sabin Gherman, Tudor Duică, Emil Aluaș, Lavinia Bălulescu, Marius Cosmeanu és Smaranda Enache. Azt is megjegyezte, ha már ilyen történelmi helyzetbe kerültünk, és egy olyan eseménynek a századik évfordulóját ünnepli Románia, amelynek akaratlanul is részesei, elszenvedői voltunk, akkor meg kell vizsgálnunk az elmúlt évszázadot, amelyet együtt töltöttünk a román többséggel. Felhívta a figyelmet ugyanakkor, nagyon fontosnak tartotta, hogy művében idézzen Kós Károly Kiáltó szó című írásából, röpiratából, abban ugyanis Kós siránkozás helyett cselekvésre, tettekre, itthon maradásra ösztönözte kortársait, az erdélyi magyarságot.
