Medvegyev tévébeszédben jelentette be, hogy aláírta a Dél-Oszétia és Abházia független államként történő orosz elismeréséről szóló rendeleteket, egyben felszólította a többi országot Moszkva példájának követésére. Úgy vélekedett, hogy augusztus 8-ra virradóra (amikor a grúz erők megtámadták Dél-Oszétiát) Grúzia választott, mégpedig ― szavai szerint ― a népirtás útját választotta, s ezzel Miheil Szaakasvili grúz elnök saját kezűleg semmisítette meg a reményt arra, hogy a déloszétok, abházok és grúzok valaha békésen élhetnek együtt egy államban. Medvegyev hozzátette, hogy Oroszország Grúzia területi épségéből kiindulva türelmesen törekedett a békés rendezésre, közvetítői és békefenntartói feladatokat vállalt, de a grúz vezetés más utat választott. ,,Oroszország számos esetben felszólított a tárgyalóasztalhoz való visszatérésre, és álláspontján Koszovó függetlenségének elismerése után sem változtatott, de Grúzia minden felszólítás ellenére sem írta alá az erőszak elkerüléséről szóló dokumentumot" ― mondta az orosz elnök (felvételünk).

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter közölte, hogy Oroszország nem készül egyesülni Abháziával és Dél-Oszétiával függetlenségük elismerése után. ,,Ezt a témát nem vetették fel nekünk (az abház és a déloszét vezetők), s nem gondolom, hogy felvetnék" ― mondta.

Oroszország fél évvel azután ismerte el a két szakadár grúziai köztársaság függetlenségét, hogy Koszovó ― Szerbia albán többségű, ENSZ-igazgatás alá helyezett szakadár tartománya ― februárban egyoldalúan kikiáltotta függetlenségét, amelyet a nyugati országok gyorsan elismertek, Moszkva ellenkezése dacára. A Dél-Oszétia elleni grúz támadás óta húsz nap sem telt el a mostani orosz döntésig, amelyre hétfőn az orosz parlament mindkét háza felszólította az orosz elnököt.

Abháziában és Dél-Oszétiában spontán ünnepség kezdődött a moszkvai döntés nyomán. A két régió vezetői történelmi jelentőségűnek nevezték a keddi napot. Az Oroszországhoz tartozó Észak-Oszétia, valamint a szomszédos Dél-Oszétia vezetői köszöntötték egymást az orosz döntés alkalmából. Eduard Kokojti dél-oszét elnök bejelentette, hogy orosz támaszpontot szeretne a területükön.

Ezzel szemben a történtekben közvetlenül érintett Grúzia, valamint a nyugati országok és a legtekintélyesebb európai, illetve euroatlanti szervezetek elutasították a két terület függetlenségének orosz elismerését. Alekszandr Lomaia, a grúz nemzetbiztonsági tanács titkára úgy nyilatkozott, hogy nincs semmilyen jogi érvénye a két szakadár grúziai régió orosz elismerésének, és a moszkvai döntésnek súlyos politikai következményei lesznek Oroszországra nézve. Grúzia szerint az elismerés e két grúz terület ,,leplezetlen annexiójával ér fel". Párizs sajnálatosnak nevezte a moszkvai lépést, és közölte, hogy az Európai Unió soros elnökeként közös elítélő nyilatkozatot fogalmaz. David Milliband brit külügyminiszter is elítélte Moszkva döntését, és nemzetközi koalíciót kíván összekovácsolni ellene Ukrajna bevonásával. Az EU Grúzia területi egységét támogatja ― jelentette ki Christina Gallach, Javier Solanának, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének a szóvivője. Az Európai Bizottság szóvivője szerint pedig a moszkvai döntés kihathat az EU―orosz kapcsolatokra, és meghatározó jelentőségű lesz a szeptember elsejére Brüsszelbe tervezett rendkívüli EU-csúcson. Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter szintén sajnálatosnak minősítette Moszkva lépését, és közölte: Washington az ENSZ-ben meg fog vétózni minden kísérletet e területek státusának megváltoztatására. ,,Rendkívül szerencsétlen, hogy Moszkva elébe vágott a területek jövőjéről szóló nemzetközi tárgyalásoknak" ― jelentette ki, hozzátéve: ,,Medvegyev továbbra sem tartja be azt, amit Oroszország írásban vállalt". Jaap de Hoop Scheffer NATO-főtitkár szóvivője útján elutasította a Dél-Oszétia és Abházia függetlenségét elismerő orosz lépést. ,,Ez számos olyan ENSZ-biztonsági tanácsi határozat közvetlen megsértését jelenti, amelyet maga Oroszország is támogatott" ― mutatott rá. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) soros finn elnöksége elítélte Abházia és Dél-Oszétia elismerését. Alexander Stubb finn külügyminiszter közleményében hangsúlyozta: az orosz döntés sérti az EBESZ alapelveit, s a szervezet minden tagállamához hasonlóan Oroszország is kötelezettséget vállalt arra, hogy tiszteletben tartja más országok szuverenitását és területi épségét.