A feljelentő ki más, mint az örökös és állandó jelentgető, akinek nevét nem vagyok hajlandó leírni. Az, aki pereket indít azért, hogy ne használhassuk jelképeinket, anyanyelvünket, csak az egy és kizárólagos „szent” román nyelven írjuk ki, miről van szó. Az ügy pikantériája, hogy az illető egy ideje nem magánszemélyként, a maga nevében jelentget, hanem bejegyzett egy jól hangzó civil szervezetet – Méltósággal Európában Polgári Egyesület –, s annak jegyében ágál. Mi ebben a kirívó? Hát az, hogy a szervezet, de tulajdonképpen maga a jelentgető vagy titokzatos megbízója tudathasadásos állapotban leledzik: nem fogja fel ép ésszel, mi is az az emberi méltóság.

A Magyar Katolikus Lexikon szerint az emberi méltóság megbecsülés, mely minden egyes embernek kijár. De tegyük félre e vallási meghatározást, nézzünk egy világit. Az emberi méltóság fogalma a civilizált világban s azon belül napjaink Európájában az etikai és politikai gondolkodás egyik fontos tétele, az emberi jogokat védő és szavatoló jogrend alapja. Balázs Zoltán morálfilozófus szerint az emberi méltóság mindazon értékek összessége, amelyek az embernek és csakis az embernek, mégpedig minden egyes embernek – származásától, fejlettségi szintjétől, műveltségétől, tulajdonától függetlenül – a sajátjai. Az emberi méltóság olyan minőség, amely egyenlő és teljes minden egyes emberben. Az emberi méltóság jellemzői az egyetemesség-egyenlőség, az elvehetetlenség-eljátszhatatlanság és a sérthetetlenség.

Nos, hol áll ettől a jelentgető?!

És ha már Európában akar méltósággal leledzeni, nézzük csak, mit is mond Európa a témában! Az Európai Parlament, az Európai Tanács és az Európai Bizottság ünnepélyesen kihirdette az Európai Unió Alapjogi Chartáját. Annak előszavában szerepel: Szellemi és erkölcsi öröksége tudatában az unió az emberi méltóság, a szabadság, az egyenlőség és a szolidaritás oszthatatlan és egyetemes értékein alapul, a demokrácia és a jogállamiság elveire támaszkodik. Tevékenységei középpontjába az egyént állítja, létrehozva az uniós polgárság intézményét és megteremtve a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséget. Lépjünk tovább, a charta első cikkelye leszögezi: Az emberi méltóság sérthetetlen. Tiszteletben kell tartani, és védelmezni kell.

Nos, hát mit tesz a jelentgető, aki a Méltósággal Európában Polgári Egyesület név mögé bújva perel? Mindezek ellenkezőjét. Cselekedeteiben az tükröződik, csak ő és ők, senki más, addig nem nyugszik, nyugszanak, amíg másokat el nem üldöznek, be nem olvasztanak, fel nem számolnak. Ez lenne az európai méltóság?! A jelentgető éppen a méltóság ellen cselekszik, emberi méltóságában alázza meg azokat az embereket, akik mások, mint ő, és egészében a magyar s azon belül a székely közösséget gyalázza.

Még egy gondolat jut eszembe: Immanuel Kant német filozófus szerint az emberi méltóság gyökere az ember képessége értelmének használatára, így erkölcsi döntések meghozatalára. Megismétlem: az ember képessége értelmének használatára… Méltósággal Európában? Ne humorizáljunk, kérem! – mondá volt etikatanárom. Méltatlanul!