Korond polgármesterének, Katona Mihálynak ugyanis 456 ezer lej bírságot kellene kifizetnie azért, mert nem tüntette el véglegesen a Községháza feliratot a polgármesteri hivatalról annak ellenére, hogy a Hargita megyei törvényszék még 2016. februári ítéletével kötelezte az intézmény magyar nevének eltávolítására. S hogy mindez egyáltalán ügy lehetett, a szolgálatos feljelentő, úgynevezett blogger, Dan Tanasă, illetve szervezete, a Méltóságért Európában Polgári Egyesület feljelentésének köszönhető. Ők ugyanis pontosan tudják, hol, mikor, merre bukkan fel egy magyar felirat, egy zászló egy-egy önkormányzati épületen, s máris dübörög a feljelentő gépezet.

Ez önmagában is ijesztő és beszédes, a besúgásra és a feljelentésre épülő egykori pártállami szekusdiktatúra mai csökevénye, ám még rémisztőbb, hogy az EU keleti tagállamában léteznek olyan jogszabályok, amelyekkel száműzhető a szó, zászló, bármi. Mert a magyar jelképek eltávolíttatásával a magyar közösséget alázzák meg, következetesen és mélységesen, miközben e kirekesztő folyamat karhatalmi jelleget ölt, állami szintű megtorlássá válik a jogállamiság leple alatt.

Nem véletlen tehát, hogy a marosvásárhelyi táblabíróságnak a korondi ügyben hozott ítélete erőteljes tiltakozássorozatot váltott ki. Az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) állásfoglalásában rögzítette, hogy sem a korondi önkormányzat, sem a polgármester nem követett el törvénysértést, mert a magyar feliratok ilyen típusú használatát egyetlen romániai törvény, európai vagy nemzetközi megállapodás sem tiltja, és határozottan elítélték a kisebbségi közösségek megfélemlítésére irányuló kísérleteket. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a „rosszindulat netovábbjának” tartja az igazságszolgáltatás részéről a „méltánytalan és aránytalan” pénzbüntetést, Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke pedig úgy vélekedett, „a kívülálló számára is nyilvánvaló”, hogy Dan Tanasă mögött egy intézmény áll, amelyet a román mély állam működtet, s eme intézményi háttérnek tulajdonította azt is, hogy a blogger többnyire sikeresen pereskedik a magyar intézményvezetők ellen.

Mindez furcsa, lehangoló és nehezen érthető, miként terebélyesedhetett ki ennyire a nacionalizmus. És nem is csupán az a kérdés, mi lesz e csillagászati bírság sorsa, a százezer eurónál nagyságrendekkel aggasztóbb a magyar jelképek elleni fokozódó hadjárat. A mostani ítélet ugyanis bátoríthatja a feljelentőket, valósággal lovat ad alájuk, s oly mértékűvé duzzadhat az intézményesített megtorlás, hogy még a kommunizmusbéli pártaktivisták, a magyarellenes diverziókeltéssel megbízott nyugdíjas szekusezredesek is tisztelegnek majd az eredmény láttán.