IV. Mikes-zarándoklatSzékely kopja Trákiába

2008. augusztus 28., csütörtök, Emlékezet

A çamursari iszapfürdőre emlékeztető kopjafa Damó Gyula kisborosnyói udvarán

A napokban Beder Tibor vezetésével két autóbusznyi székelyföldi turista indult Rodostóba, köztük háromszékiek a IV. Mikes-zarándoklatra, amelynek programjában a Rodostó közeli egykori iszapfürdőhöz vezető úton kopjafa elhelyezése is szerepel. A sárpakolásos iszapfürdő emlékjelét Kelemen Dénes gelencei nyugalmazott tanító faragta, fáját, mint a törökországi székely emlékjelek esetében ez már hagyományossá vált, Damó Gyula kisborosnyói nyugalmazott tanító adományozta.

A cserefa a helyi közbirtokosság Magos (Magas) nevű erdejéből származik. Személyes adománynak is tekinthető, mert Damó tanító úr a saját tűzifa-részesedéséből ajánlotta fel. Két köbméternyi járandóságát cserefából kérte, azzal a megjegyzéssel, hogy ne vágják méteres darabokra, mert ez a fa majdan nem kályhában melegít. Mikor Damó Gyulát kisborosnyói lakásán felkerestem, hogy a faragott oszlop kivitelének engedélyezéséhez szükséges fotókat elkészítsem, éppen tartószerbe mártott ecsettel simogatva kenegette a fát, amelynek felállításánál Trákiában személyesen is jelen lesz.

A kopjafa feliratozott, a fő nézet szövege:

A BUJDOSÓ MAGYAROK EMLÉKÉRE, 2008. AUGUSZTUS 29.

Másik két tükrének felirata magyar és török nyelvű:

ETTŐL A HELYTŐL NYUGATRA, 1200 MÉTERRE VOLT A BUJDOSÓ MAGYAROK ÁLTAL IS LÁTOGATOTT HAJDANI ISZAPFÜRDŐ.

Az augusztus 29-i kopjafaavatás kapcsán álljon itt egy részlet a sepsiszentgyörgyi Médium Kiadónál megjelent, Szőttesünkben török minták című könyvből, amelyet e sorok írója jegyez:

,,Fenn a Tekirdağ—Muratli közötti aszfaltúton kimondottan tetszik mindannyiunknak a trák tumulus. A helynek, a levegőnek históriaíze és -aromája van.

Az pedig, amikor megtudjuk, hogy az új szárnyvonal, a Tekirdağ—Muratli vasúti pálya a çamursar közelében kanyarog majd, s török vendégeink annak a lehetőségét ecsetelik, hogy emiatt a turisztikai érdekesség miatt ide egy megállót lehetne beiktatni, amennyiben ez a magyar turistákat erre a helyre vonzaná. Mindannyian felvillanyozva érkezünk vissza az autóút mellé, ahol Mehmet Aygün rodostói polgármester felhatalmazásával kijelöljük a 2008. augusztus 23-án felállítandó kopjafa helyét. (...)

Már csak az érdeklődő magyarok hiányoznak, akik kedvéért, úgy tűnik, még egy vasúti megállót is beiktatnak a Tekirdağ—Muratli pályán. Ezt vendéglátóink azzal is megerősítik, hogy a megálló természetesen a szomszédos török falut is szolgálná. Ennek a temetője egyébként a völgyből is, az országútról is jól látszik."

2008 augusztusában száznál több erdélyi turista indult Rodostóba. Programjuk egyik fő pontja a çamursari kopja felavatása.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Részt kíván-e venni a december elsejei parlamenti választásokon?









eredmények
szavazatok száma 1299
szavazógép
2008-08-28: Emlékezet - Fekete Réka:

A Székely Mikó Kollégium képes története

,,A Mikó-kollégium nem csak anyagi építmény, de mindenkori diákjainak múltból érkező és jövőbe induló végtelen stafétája" — fogalmazza meg Mikó-képét József Álmos abban az általa összeállított és szerkesztett könyvben, mely a napokban látott napvilágot A Székely Mikó Kollégium képes története címmel. A szerző az iskola alapításától a jelenkorig mutatja be a nagy hírű alma mater legfontosabb mozzanatait olyanképpen, hogy az iskolatörténet egyben kortörténet is. Követi a társadalmi változásokat, rávilágít a tulajdonviszonyokra, valamint az élet minden olyan területére, ahol diákok, tanárok és oktatáspolitikusok mozogtak. Tömör szövegrészek, képaláírások, valamint háromszázhúsz fénykép és dokumentum százkilencven oldalba sűrítve.
2008-08-28: Emlékezet - Kisgyörgy Zoltán:

Új harangszó Illyefalván

A Szent Illés-harang
Sem hegesztve, sem pedig ,,megmózerolva" nem kapta vissza hangját a katolikus templom 203 kilogrammos harangja, mely messzi talián földön, Udine városában készült. Felirata szerint: ,,A Szentháromság tiszteletére öntettek engem az illyefalvi hívek 1928. Fonderia G. B. De Poli. Udine. Italia. Ilieni." Így a hívek elhatározták, hogy újat öntetnek. Anyagi támogatásban is részesültek, de felekezetre való tekintet nélkül az illyefalviak is bepótoltak a költségekbe. A választás a marosvásárhelyi Rácz Sándor és Fiai Kft.-re esett, ahol közel akkora súlyú harangot öntettek, mint a ,,szavában meghalványult" volt. Az ügyintézés nehezét Fodor Imre jelenlegi polgármester és Jakab István aldobolyi egyháztanácsos vállalta. Az új harang felszentelésére a Illyefalvi Illés-napok alkalmával került sor ünnepi szentmise alkalmával.