Jourová a román jogállamiságról szóló vitában hangsúlyozta: az Európai Bizottság növekvő aggodalommal, de rendkívül szoros figyelemmel követi az eseményeket, s amennyiben Bukarest nem orvosolja a kifogásolt kérdéseket, akkor fel fog lépni minden rendelkezésére álló eszközzel. „Sürgősen pályára kell helyezni ismét a reformfolyamatot, tartózkodni kell az elmúlt évek eredményeit visszafordító intézkedésektől. A beszéd önmagában nem elég, cselekvésre van szükség” – fogalmazott. A cseh uniós biztos elmondta, valós kockázata van annak, hogy Románia további olyan lépéseket fog tenni, amelyek káros hatással vannak a jogállamiságra.

Főleg az igazságszolgáltatás függetlenségét, a fékek és ellensúlyok gyengítését és a korrupcióellenes küzdelmet befolyásoló intézkedéseket említette.
Ingeborg Grassle néppárti EP-képviselő kiemelte, hogy nem lehetett látni még a jogállamiság ilyen hirtelen összeomlását Európában, illetve rámutatott, az európai szociáldemokrata pártcsaládnak korábban és határozottabban kellett volna fellépnie. Felszólalásában a szociáldemokrata Josef Weidenholzer hangsúlyozta, a jól működő jogállam a leglényegibb eleme az Európai Uniónak, így ennek betartását kérni nem jelent beavatkozást egy tagállam belügyeibe, közös érdekről van szó. Mint mondta, a bírálatokat nem szabad támadásként értelmezni Románia ellen.

Monica Macovei, az Európai Konzervatívok és Reformerek politikusa azon véleményének adott hangot, hogy Románia „bűnös diktatúrába süllyed vissza”, valamint aláhúzta, hogy nagyon sokan elhagyták már az országot. „A szakítás Európával igazi rémálom lenne” – közölte. A vitában többen sérelmezték, hogy az ülésen senki nem vett részt az EU soros elnökségét ellátó Románia részéről, valamint hogy nem Frans Timmermans első alelnök képviselte az Európai Bizottságot.