Ráadásul az összes, a heraldikában használható szín és máz tarkítja. Miközben tudjuk, minél egyszerűbb egy címer, annál nagyszerűbb. A képet szemlélve úgy tűnhet, mintha Romániának alkottak volna új címert, hisz ott virít az 1881-ben királysággá vált Havasalföld és Moldva egyesüléséből nemrég alakult Románia királyi acélkoronája, valamint az ország jelképének fő eleme, a csőrében keresztet tartó, kiterjesztett szárnyú arany sas. Ez a két szembeugró szimbólum, aztán ott látunk még néhány más címerképet.

Elolvasva, hogy mely közigazgatási egység címeréről van szó, kiderül, hogy Brassó megyéről. Az egykori Brassó vármegye, azelőtt Brassó kerület címere kék mezőben arany korona volt. Igen, az egyszerű és egyben nagyszerű volt, ráadásul névcímer, hiszen a központ, Brassó város neve a középkori és kora újkori hivatalos nyelven, latinul Corona, azaz korona, valamint németül-szászul Kronstadt, azaz a korona városa.

Hát, ebben az új címerben nem véljük felfedezni Brassó megyét. S ez azért is baj, mert a címernek épp az a feladata, hogy a megyét jelképezze.

Lássuk, miről van szó! A címer hasított pajzsának első felében vörös mezőben a román királyi acélkorona ezüsttel ábrázolva, a pajzs hátsó fele vágott, azaz vízszintesen osztott, a felső negyedből, amint jeleztem, Havasalföld történelmi címere köszön vissza, azaz kék mezőben kiterjesztett szárnyú, csőrében keresztet tartó arany sas, fölötte arany nap és szintén arany növekvő holdsarló, alatta viszont, még ugyanezen mező aljában hét csúcsból álló sziklás hegysor látható. Az alsó negyed zöld mezejében nyitott kapujú hárombástyás ezüst vár, alatta ezüst hullámos pólya.

Brassó város és kerület 15., Brassó vármegye 19. és Brassó megye 21. századi címere

A hivatalos leírás szerint a címer összességében a három történelmi térséget, Brassó és Fogaras vidékét, valamint Kőhalomszéket jelképezi, az első mező Brassó túlsúlyát hivatott mutatni. A királyi korona Brassónak a román államba való betagolódását és Nagyrománia megvalósulását jelképezi, olyan elem, amely jelen volt a megyének 1921 után elfogadott címerében is. A második mező Fogarasföldet idézi, a csőrében keresztet tartó sas arra utal, hogy Negru vajda alapította Havasalföldet – áll a magyarázatban. A napról és holdról nem esik említés, sem a hegyekre nem adnak magyarázatot, de gondoljuk, hogy a Fogarasi-havasokra utalnak. A harmadik mező Kőhalomszéket jelképezi, annak történelmi címerét jelenítve meg, a hullámos pólya a mindhárom térséget átszelő Olt folyóra utal. Ezt írja a kormányhatározat.
Hátulról kezdjük a boncolgatást. Kőhalom vagy Kőhalomszék címere nem ilyen, hanem kék mezőben három magas ezüst bástya, fölöttük egy-egy arany korona. A mindhárom térséget átszelő folyót egyáltalán nem indokolt bezsúfolni a címerbe, Kőhalomszék állítólagos címerében sincs helye. Fogarasföld címere sosem nézett így ki. A korábbi Fogaras vármegye címerében egy csónakban álló magyar huszár és ülő török látható, ám Fogaras város régi címerében két hal szerepel. És mint említettem, Brassó vidék címere egyszerű nyílt korona.

Magyarázkodni lehet. Például, hogy Nagyrománia idején, Brassó megye 1928-ban megállapított címerében (a címeralkotók, -magyarázók az évszámot nem voltak képesek megnézni!) vörös mezőben a román királyi acélkorona szerepel. Ennyi. Az az egyszerűség elvének megfelelt, és az alkotók szemszögéből a nagyszerűségnek is. Csak éppen a címertani hagyománynak és történelmi múltnak nem. A Nagyrománián belüli Fogaras város 1930-ben megállapított címerében vörös mezőben hárombástyás ezüst vár állt, s annak közepén szívpajzsban Havasalföld címere. Ugyanis a legenda szerint egykoron Negru vajda Fogarasföldről átlovagolt a hegyeken és délen megalapította Havasalföldet.

Erdélynek Romániához való csatolását követően, amikor új címereket alkottak a megyéknek és városoknak, azt a korabeli Hivatalos Közlönyben is megjelentetett elvet tartották szem előtt, hogy Erdély esetében a magyar történelmi múltra utaló jelképeket a román jelenlétet szimbolizáló elemekre cserélték.

Most, a 21. században még ennél is nagyobb pusztítás zajlik. Mintha az egykor szász lakossággal rendelkező, a Magyar Királysághoz, majd az Erdélyi Fejedelemséghez tartozó Brassónak csupán jelenkori történelme lenne. Mintha Brassó koronázta volna meg a „nagy egyesülést”, Nagyrománia megalakítását.

Bűn elferdíteni egy város, egy megye, egy térség történelmét, és vétek elkorcsosítani címerét, hiszen minél régebbi egy címer, annál értékesebb. De a mai Romániában inkább értéket rombolnak, mintsem a másságot elismernék.