Az Ausztriában dolgozó külföldi munkavállalóknak járó családi juttatásokat érintő osztrák jogszabály nem egyeztethető össze az uniós joggal, ugyanis szembemegy az egyenlő bánásmódról és a szabad mozgásról szóló uniós irányelvvel – jelentette ki Marianne Thyssen foglalkoztatásért, szociális ügyekért, valamint munkavállalói készségekért és mobilitásért felelős biztos.
Az Európai Parlament plenáris ülésén a jogszabályról folytatott vitában a biztos hangsúlyozta: az uniós szabályozás világosan kimondja, hogy a pénzbeli juttatásokat nem lehet csökkenteni vagy módosítani csak azért, mert egy családtag másik uniós tagállamban lakik. „Nem lehetnek másodrangú munkavállalók és másodrangú gyermekek az Európai Unióban. A külföldi munkavállalókat ugyanolyan családi támogatások illetik, meg függetlenül attól, hogy gyermekei más tagországban élnek” – fogalmazott.
Emlékeztetett: az Európai Bizottság véleménye szerint a más tagállamban élő gyermekek után járó ellátás összege nem lehet eltérő a szabad mozgáshoz fűződő jogukat gyakorló uniós munkavállalók és a helyi munkavállalók esetében. A bizottság álláspontja szerint a tervezett intézkedés bevezetése azt jelenti, hogy eltérő családtámogatás illetné meg a különböző európai uniós tagállamokból érkező, de ugyanazon munkahelyen dolgozó munkavállalókat, márpedig az uniós alapszerződés tiltja a munkavállalók állampolgárságon alapuló bármiféle közvetlen vagy közvetett megkülönböztetését. A bécsi jogszabály diszkriminatív, kettős mércét alkalmaz, s olyan érzést kelt, hogy vannak első- és vannak másodrendű állampolgárok – húzta alá az uniós biztos.
Az Európai Bizottság október 24-én, közvetlenül a bécsi szabályozás elfogadását követően jelentette be, hogy megvizsgálja annak összeegyeztethetőségét az uniós joggal. Egyik első állásfoglalásában Brüsszel hangsúlyozta, hogy az indexálás tiltott az európai jog szerint, januárban pedig, a jogszabály életbelépését követően kötelezettségszegési eljárást indított Ausztria ellen. (MTI)
