A kezdeményezésről Sándor Krisztina, az EMNT ügyvezető elnöke elmondta: még a többségükben magyarok által lakott székelyföldi városokban is több a román felirat, ezért azt próbálják elérni, hogy legalább a nyereségben érdekelt cégek figyeljenek oda jobban ügyfeleikre. Vannak már erre jó példák még a multinacionális vállalkozásoknál is, és vannak rosszak helyi cégeknél is. Az üzleti szféra azonban általában rugalmasabban alkalmazkodik a kéréshez, mint az állami intézmények és hivatalok, ezért remélik, hogy sikerrel járnak.

A jelek egyelőre biztatóak: első lépésként a Penny üzletláncot keresték fel egy levéllel, amelyben arra kérik a céget, hogy legyen tekintettel a vevőkör összetételére, és magyarul is szólítsa meg őket – megteszi ezt a Kaufland és a Lidl is, legalább részlegesen –, az üzletvezetők pedig nyitottan fogadták az ötletet, és megígérték, hogy felterjesztik főnökeiknek. Ilyen áruház majdnem minden székelyföldi városban működik, és mindegyiknek írtak. Marosvásárhelyen, Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhelyen, Gyergyószentmiklóson és Baróton összehangoltan lépnek fel, utóbbi helyen a Profi üzlet volt a címzett. A nagyok után a kisebb, helyi vállalkozásokat is felkeresik, mert még a magyar tulajdonosok sem mind élnek a magyar nyelvhasználat lehetőségével, holott ezt büntetlenül megtehetnék.

A következő körben tárgyalásokat folytatnak majd, megpróbálják rábírni a cégvezetőket arra, hogy üzletpolitikájukba a magyar nyelvet is építsék be – akár fokozatosan is –, és határidőket próbálnak egyeztetni velük a kétnyelvűség alkalmazásáról. A kezdeményezésnek Kétnyelvűséget a kereskedelembe! címmel közösségi oldala is lesz, amelynek mottója A pénzemért magyarul! A kampány ugyanis kétirányú, nemcsak az eladókban, hanem a vevőkben is tudatosítani kívánja, hogy lehet magyar nyelvet használni a boltokban. A kereskedőnek a nyereség a fontos, és ha a vevők jelzik, hogy igénylik az anyanyelvű kiszolgálást – a termékek magyar feliratozását, magyar hirdetőanyagokat, magyarul is tudó eladókat – nagyobb társadalmi nyomást tudnak gyakorolni, fejtette ki Sándor Krisztina. A kampány közösségi oldalára jelzéseket is várnak, jó és rossz példákról egyaránt.

Az EMNT az esetleges elutasításra is felkészül – vannak erre az eshetőségre is civil eszközök, az üzletek előtti szórólapozástól a vásárlás bojkottálásáig –, de bíznak abban, hogy nem kapnak negatív választ egy pozitív megkeresésre. A kampány egész évben tart.