Ha a régi emlékeket őrző és módos Forró-elődök akarták volna, már rég könyvnek kellett volna megjelennie erről a nagyon népes famíliáról, amelynek mi csak a ma élő ágát ismerhetjük, múltját, jeles személyiségeinek emlékeit pedig lassan betakarja a feledés fátyla, ami pedig az emlékezet legveszélyesebb ellensége. A mentség kettős: a ma még élők emlékezete és őrzött emlékeik, valamint a nyomtatott betű.
Azért kopogtattunk be a 92 éves Forró Ferenc Sepsiszentgyörgyön élő nyugalmazott vegyészhez és sepsiszentgyörgyi unokaöccséhez, a néhai Forró László tanár, Forró Zsolt egészségügyi laboráns asszisztens fiához, hogy eredetiben szemlélhessük a birtokukban levő terjedelmes családfát, amelyet az oroszfalvi rokon, Nagy Sándor – Nagy Imre és Forró Ida fia – állított össze. Több mint ezer felmenő emlékét rögzíti a családfa, tele hasznos, érdekes, részben ismeretlen történelmi adatokkal, csak a Teleki és a Székely Oklevéltárból néhai angyalosi Imreh Barna genealógus-lelkipásztor sok fontos családi jellegű bejegyzést mentett meg hagyatékában.
Forró Ferenc
A családi kéziratos krónika szerint „magyarforrói Forró Péter Háporton környéki Fejér megyei földbirtokos Róbert Károlytól címeres adománylevelet nyert, és a XIV. század végén Bodolára, Forró László pedig a XIV. század végén Angyalosra telepedett, és angyalosi előnévvel új címeres nemesi oklevelet kapott Nagy Lakos király feleségétől”. A családtagok szétszóródtak és szerre megalapították a sepsiszentgyörgyi, bölöni, majd az oroszfalvi, kovásznai és márkosfalvi Forró családi ágakat. A régiek aktívan részt vettek a fejedelmi Erdély politikai életében, amiért zaklatásoknak voltak kitéve, a főrendi Forró Jánost Báthory Zsigmond lefejeztette.
„Bethlen Gábor fejedelem 1629. március 1-jén kelt oklevelében megerősítette (...) a család nemességét, számukra címert adományozott, angyalosi házukat a teherviselés alól mentesítette” – közli a címerről írt tanulmányában Szekeres Attila heraldikus (képünk). A reformáció után zömében reformátussá lett családban római katolikus ág is volt: Forró György 1594-ben Moldvába menekül, és ott veti meg Forrófalva település alapjait, György nevű fia tudós jezsuita lett, Pázmány Péter szemináriumi társa, a nagyszombati egyetem rektora. Ezen ág több lemenő emberöltőinek volt tagja a család egyik büszkesége, a gyerek nélkül Abonyban elhalt Forró Elek (1813–1893) 1848–49-es huszárezredes, „Bem jobbkeze”, akit 18 évi várfogságra ítéltek, ahonnan kegyelemmel szabadult.
Foró Elek emlékét dombormű őrzi
Abonyi rokonai, a báró Radák család birtokán telepedett le. Síremlékénél e sorok írója is tiszteletét tette. A szülőfalu kegyeleteként készült emléktáblája a példaadás jelképeként a helybeli iskola falán látható. Adatközlőnk, Forró Ferenc szerint a Forrók családi háza az angyalosi Dörgő nevű utcában volt, a Losonczy családdal közösen bírták a helybeli Forró-kúriának nevezett udvarházat.
A család másik ágának régi, feltehetően XVIII. századi fészke, a vásár útján holland tulajdonba került műemlék Forró–Babós-kúria Sepsibesenyőn látható. A családhoz tartozó közeli személyek: említett Forró László Huba nevű fia és családja, a sokak által ismert néhai Forró Zoltán („Zoli bácsi”) fia és családja, néhai Forró Gábor és fia, Gábor családjával.
A Forrókkal rokon famíliák közül említjük a Czirjék, a Gidófalvi, az Imreh, a szotyori Nagy (Sz. Nagy Gyula és Áron ezredesek édesanyja Forró Berta volt), Hadnagy, Zathureczky, dálnoki Gál, Tarnóczy és Losonczi családokat. Utóbbi család félúti kocsmája egy kéziratos besenyői krónika szerint a háromszéki kurucok találkozóhelye volt.
