Az év első negyedében a hazai lakóingatlanok értéke átlagosan 0,8 százalékkal bővült, ami azt jelenti, hogy az árak nagyjából a válság előtti, 2010-es évhez hasonlíthatóak. A nagyvárosokban, illetve néhány megyeszekhelyen még ennél is nagyobb arányú a növekedés a január–március időszakban, holott a korábbi negyedévi növekedés sehol sem haladta meg a 2 százalékot.

A legnagyobb növekedés egy éve Brassóban következett be, ahol éves szinten 8,3 százalékkal lettek drágábbak a lakóingatlanok. Ez azt jelenti, hogy a szomszéd nagyvárosban egy négyzetméter hasznos felület átlagosan immár 1100 euróba kerül. Továbbá a kolozsvári lakóingatlanok az utóbbi tizenkét hónapban átlagosan 6,4 százalékkal kerülnek többe, itt azonban az országban az ár tekintetében a legdrágábban cserélnek gazdát a lakások: egy négyzetméter hasznos felület nem kevesebb, mint 1560 euróba kerül. A növekedés tekintetében harmadik helyen álló Bukarestben éves szinten 5,7 százalékot mértek, itt egy négyzetméter hasznos felület átlagosan 1320 euróért cserél gazdát.

Az elemzés szerint azonban van egy sor olyan megyeszékhely, ahol az év első negyedében jóval magasabb volt a növekedés, mint a nagyvárosokban, igaz, itt a négyzetméterre vetített átlagárak lényegesen alacsonyabbak. E tekintetben Botoşani vezet (a három hónapos növekedés 7,1 százalékos volt, átlagban 800 euróba kerül egy négyzetméter), a második Csíkszereda (6,3 százalékos növekedés, 900 euró/négyzetméter), a harmadik pedig Drobeta Turnu-Severin (5,3 százalék, 670 euró/négyzetméter).

Az országos kataszteri hivatal adatai szerint ugyanakkor csökkent a lakóingatlanok forgalma. Az év első három hónapjában jelentősen, csaknem negyedével esett vissza a gazdát cserélt lakások száma a tavalyi hasonló időszakhoz ké­pest: a január–március időszakban ugyanis csupán 116 109 adásvételt jegyeztek, míg a tavalyi első negyedévben 148 951-et.