Véleménye szerint mindkét esetben az történt, hogy semmibe vették a kelet-nyugati enyhülés pillérének tekintett helsinki egyezményben foglalt alapelvet, amely rögzítette, hogy az államok területi épsége sérthetetlen, és a határokat csak az összes érintett ország beleegyezésével lehet megváltoztatni. ,,Az európai földrész újrarendeződése, a hidegháborúban aratott nyugati győzelem és a Szovjetunió széthullása azonban lyukakat ütött a területi sérthetetlenség intézményén. Moszkva pedig most fizetteti meg a Nyugattal mindazt, amit az utóbbi évtizedben vereségként élt meg" ― vélekedett az osztrák újság. A maga részéről azonban mégis lát különbséget Koszovó, illetve Abházia és Dél-Oszétia esete között. Mint rámutatott, Koszovó függetlenné válását éveken át zajló, nemzetközi tárgyalások előzték meg, méghozzá olyan jogi keretek megteremtésével és fenntartásával, amelyekre Belgrád és a koszovói szerb kisebbség mindmáig támaszkodni tud. Mindez távolról sem mondható el a Grúziából kivált két területről, ahol Oroszország katonai erővel teremtett kész helyzetet. Megítélése szerint 2008 a fordulat éve lesz a nyugati―orosz viszonyban: a moszkvai vezetés lépésével bábfigurát csinált Európából és az Egyesült Államokból. A liberális újság úgy vélte, hogy a reváns mögött valójában Oroszország erős embere, Vlagyimir Putyin áll, aki nem vesztegette az idejét, és két héttel a kaukázusi katonai győzelem után felmérte, hogy mennyire behatárolt Európa és az Egyesült Államok játéktere országával szemben ― és cselekedett.

A Kurier független lap szintén a nemzetközi jogi normák szemszögéből közelítette meg a kérdést, és azt nevezte a ,,legmegrendítőbbnek a jelenlegi európai válságban, hogy a politikai alapelvek többé már nem számítanak. Mindenki kénye-kedve szerint keres indokokat saját cselekedetére". Kommentárja szerint röviddel ezelőtt még aligha tartotta valaki is lehetségesnek Európában, hogy negyven évvel a szovjet páncélosok prágai bevonulása után újraéledhetnek az orosz nagyhatalomtól való félelmek. ,,Amiről az emberek úgy gondolták, hogy a szovjet birodalom összeomlását követően végleg elmúlt, ma ismét akuttá vált" ― írta.

Miután Európának nincs igazán olyan eszköz a kezében, amellyel befolyásolhatná az orosz politikát, az a legkevesebb, hogy a huszonhetek egységes álláspontra jussanak Oroszországgal szemben ― írták a grúziai szakadár régiók függetlenségének orosz elismerését kommentálva a szerdai német napilapok. Európa ezúttal nem engedheti meg magának, hogy gyengének mutatkozzék, a Dél-Oszétia és Abházia körüli vita ugyanis nem az egyetlen megoldatlan konfliktus az orosz érdekszférában: Hegyi-Karabahban vagy a Dnyeszteren túli területen is kiéleződhet a helyzet ― mutatott rá a berlini Der Tagesspiegel. A moszkvai ,,ötödik hadoszlop" Chinvaliban semmi kétséget nem hagy afelől, hogy a dél-oszét függetlenségi harc tulajdonképpeni célja az, hogy a terület csatlakozzon az Oroszországi Föderációhoz ― írta a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A tekintélyes konzervatív napilap szerint ez az elképzelés hamarosan valóra válhat, s egyúttal mindkét terület az orosz katonaság előretolt állása lehet a Kaukázusban. Moszkva azért fitogtathatja erejét, mert a NATO-nak és az Európai Uniónak nehezére esik, hogy egységes irányvonalat képviseljen ― állapította meg a Handelsblatt gazdasági lap, hozzáfűzve, hogy ebből a szempontból sok függ az Európai Tanács (az EU-országok vezetőinek) hétfői rendkívüli csúcsértekezletétől. Ugyanakkor ― jegyezte meg a Handelsblatt ― az európaiak nem rendelkeznek olyan nyomásgyakorlásra alkalmas eszközzel, amellyel jobb belátásra bírhatnák az orosz vezetést.

A Bush-kormányzatot jelentős felelősség terheli a grúziai válság elfajulásáért ― állapította meg a The New York Times tegnapi szerkesztőségi cikkében. Az amerikai adminisztráció sietett kihasználni a válságot arra, hogy nyélbe üsse a rakétatelepítési megállapodást Lengyelországgal, ezenkívül felfüggesztette a Moszkva számára dollármilliárdokat jelentő katonai együttműködést az oroszokkal, valamint egy atomenergia-ügyi megállapodást ― írta a liberális lap, amely szerint mindezek hozzájárultak Vlagyimir Putyin kormányfő felhergeléséhez. Oroszország grúziai magatartását több washingtoni szakértő szerint elősegítette, hogy George Bush elnök egyre közelebb kerül a bénakacsa-állapothoz. Elnökségének végéhez közeledve egyre halványul nemzetközi befolyása, s ez bátorítólag hatott arra, hogy az oroszok katonai erőt vessenek be a szomszédos Grúziában.