Hatéves jogi huzavona után az Európai Bizottság kedden nyilvántartásba vette a Székely Nemzeti Tanács által benyújtott, nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezést. A regisztrációt követően a kezdeményezőknek egy év áll rendelkezésükre egymillió támogató aláírás összegyűjtésére legalább hét uniós tagállamból.
A Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért nevű kezdeményezését a korábbi elutasítás után ismét benyújtó Székely Nemzeti Tanács (SZNT) arra kérte a brüsszeli testületet, hogy biztosítson „egyenlő lehetőséget a különböző uniós alapokhoz való hozzáférésre”. Az SZNT közleményben üdvözölte a döntést. A tájékoztatóban egyebek mellett kifejtik, hogy az Európai Uniónak különös figyelmet kellene fordítania azokra a régiókra, amelyeknek a nemzeti, etnikai, kulturális, vallási vagy nyelvi sajátosságai eltérnek a környező régiókétól. E földrajzi körzetekben meg kell szüntetni a lemaradást és meg kell teremteni a gazdasági, társadalmi és területi kohézió feltételeit.
A Székely Nemzeti Tanács szerint ez a kulcsa annak, hogy még azok a régiók is megőrizhessék nemzeti-kulturális sajátosságaikat, melyek – mint Székelyföld – jelenleg nem rendelkeznek közigazgatási hatáskörökkel. Ehhez megfelelő hozzáférést kell biztosítani számukra az EU Strukturális Alapjaihoz, valamint minden olyan uniós forráshoz és támogatási programhoz, mely garantálni tudja a regionális nemzeti kultúrák fennmaradását. Az SZNT emlékeztetett: 2008-ban határozott úgy, hogy élni fog az európai polgári kezdeményezés eszközével, és olyan jogszabály kidolgozását tűzi ki célul, amely közelebb visz Székelyföld autonómiájához. Az Európai Bizottság ezt mostanáig akadályozta, ám az uniós bíróságon elveszített per után szabad utat adott a kezdeményezésnek.
A május 7-ei hivatalos regisztrációt követően egy év áll majd rendelkezésre egymillió támogató aláírás összegyűjtésére legalább hét uniós tagállamból. Az SZNT az egész magyarság, belföldi és külföldi szövetségeseik és az autonómia-küzdelemben mellettük álló szervezetek és országok, valamint az érintett nemzeti régiók támogatására számít ebben a folyamatban. Ha sikerül, az Európai Bizottságnak három hónapon belül reagálnia kell: elfogadhatja, de el is utasíthatja a kérelmet, azonban a döntését mindenképpen indokolnia kell.
Mint ismert, az Európai Bizottság 2013-ban úgy ítélte meg, hogy a javasolt szabályozás nem tartozik az EU hatáskörébe, ezért nem is jegyezte be a kezdeményezést. Az elutasító határozatot az SZNT megtámadta az Európai Bíróságon. A perbe Románia, Szlovákia és Görögország a bizottság, Magyarország pedig a kezdeményezők oldalán avatkozott be. A 2016-os elsőfokú ítélet még a bizottságnak adott igazat, de a fellebbezés nyomán a bíróság 2019. március 7-én megsemmisítette a bejegyzést elutasító határozatot.
