Közös levélben kérték a hatóságokat az RMDSZ vezető tisztségeket betöltő politikusai, hogy a jogi helyzet tisztázásáig állítsák le az úzvölgyi katonatemető átalakítását és ezáltal előzzék meg az etnikai feszültséget.
A védelmi, belügyi, közigazgatási és művelődési miniszterekhez, Hargita és Bákó megye prefektusához, az Országos Közbeszerzési Hatóság, az Országos Építkezési Felügyelet és Románia számvevőszékének vezetőihez eljuttatott levelet Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, Korodi Attila, a szövetség képviselőházi frakcióvezetője, valamint Tánczos Barna, a szenátus háznagya írta alá.
A politikusok a levélben rávilágítottak az úzvölgyi osztrák–magyar katonatemető átalakításának törvényellenes vonatkozásaira. Korodi Attila szerint az a tény, hogy magyar katonasírokon román emlékhelyet alakítottak ki, ellentmond egy sor román törvénynek és a Románia által elfogadott, katonasírokra vonatkozó nemzetközi egyezményeknek. „Az eljárás és a már elkészült építmények teljesen figyelmen kívül hagyják azt a tényt, hogy a temető területe Csíkszentmárton község tulajdonában van, így Dormánfalva község a tulajdonjog súlyos megszegése által állította fel a betonkereszteket” – fogalmazott.
A levélben kifejtik, hogy a tulajdonjog hiányában Dormánfalva törvénytelenül költött el közpénzt az emlékkeresztek felépítésére, valamint szintén törvénytelenül hirdette meg a közbeszerzést és vezette le az építkezéseket. Az aláírók szerint a magyar katonai sírokra épített, román katonáknak emléket állító betonkeresztek konfliktust gerjesztenek a román és a magyar közösségek között, hiszen – ahogyan a megkeresésben is fogalmaznak – „mindenkinek joga van emlékhelyet állítani és megemlékezni, azonban határozott meggyőződésünk, hogy egyetlen emlékhelyállítás vagy megemlékezés sem sértheti egy közösség érzékenységét és méltóságát”.
Korodi Attila rávilágított: az 1968-as megyésítési törvény Csíkszentmárton községhez sorolta Úzvölgye települést, amelynek területén a katonatemető áll, és Csíkszentmárton tulajdonjogát egy 2010-es kormányhatározat is megerősíti. Dormánfalva a két megye kataszteri hivatalának vezetői között 2001-ben kötött egyezségre hivatkozva tekinti sajátjának az elnéptelenedett település területét. „A betonkeresztek felállítása egyértelműen kegyeletsértés és hatalomfitogtatás. Meg lehetett volna találni a megoldást a román katonák emlékművére úgy, hogy az ne sértse a magyar katonák emlékét és a magyar közösség becsületét. Éppen ezért a helyzet inkább a magyar kegyeleti hely meggyalázásának, a magyar közösség ellen szervezett akciónak tűnik” – fejtette ki a frakcióvezető.
