A katonai ügyészség szerint indokolatlanul folyamodott tömegoszlatáshoz a csendőrség a diaszpóra tavaly augusztusi bukaresti kormányellenes tüntetésén, sőt, azt sem tartja kizártnak, hogy az aránytalan beavatkozáshoz a csendőrség szándékosan kreált ürügyet. A hatóság szerint a szándékos túlkapások gyanúja miatt két újabb bűncselekményre terjesztették ki a bűnvádi eljárást.
A vádhatóság eredetileg hivatali visszaéléssel gyanúsította meg a csendőrség vezetőit. Most hivatali visszaélésben, illetve önkényes fellépésben való bűnrészesség gyanújával indított vizsgálatot ismeretlen tettes ellen. Fennáll a gyanú, hogy tömegrendezvényen a csendőrség maga idézett elő olyan helyzeteket, amelyekkel azt a látszatot keltette, hogy indokolt az erő alkalmazása a tiltakozókkal szemben. Az ügyészség szerint azáltal, hogy a csendőrség nem arányosan alkalmazott erőt, a karhatalom megsértette a tüntetők alkotmányban rögzített gyülekezési jogát és a szólásszabadságot. A kormányellenes megmozduláson – a tömegben elvegyülő rendbontók sorozatos provokációira hivatkozva – a csendőrség könnygázt és vízágyút vetett be a sok tízezres tömeg „lecsillapítására”, majd erővel kiszorította a tüntetőket a térről. A demonstráción 450 ember, köztük 35 csendőr szorult helyszíni orvosi ellátásra, 70 embert, köztük 11 csendőrt kellett kórházba szállítani.
