Két év felfüggesztett börtönbüntetésre, továbbá kilencven nap közmunka elvégzésére, illetve ötezer euró kártérítés megfizetésére ítélte alapfokon a sepsiszentgyörgyi bíróság Horváth Alpárt, a Székely Idők hetilap főszerkesztőjét abban a zsarolási és rágalmazási perben, melyet Kovács István unitárius lelkipásztor indított ellene, a kiadványban a személye kapcsán megjelent állítások nyomán. A bíróság április 25-én kihirdetett ítélete nem jogerős.
A Magyar Unitárius Egyház Képviselő Tanácsának Elnöksége közleményben számolt be a bírósági ítéletről, mellékelve az ítélőszékek portálján közzétetteket. Utóbbiak szerint Kovács István keresete nyomán a bíróság két év felfüggesztett fegyházbüntetést rendelt el Horváth Alpár ellen zsarolás bűntette miatt. Továbbá hatósági felügyelet alá helyezte a vádlottat a két éves időtartamra, illetve kilencven nap közösségi munka elvégzésére is kötelezte, melyet vagy a sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatalban, vagy az árkosi községházán kell ledolgoznia. Emellett ötezer euró erkölcsi kártérítést köteles kifizetni Kovács Istvánnak. A közleményben az unitárius egyház illetékesei pontosítják, hogy Kovács István lelkipásztor a kártérítés összegét felajánlotta a Sepsiszentgyörgyi Unitárius Egyházközségnek jótékonysági és közösségi célokra.
Amint arról beszámoltunk, a Magyar Unitárius Egyház Képviselő Tanácsának Elnöksége és az Unitárius Lelkészek Országos Szövetsége szerkesztőségünkhöz is eljuttatott közleményben állt ki 2017 februárjában Kovács István mellett, elutasítva a sepsiszentgyörgyi lelkipásztor Horváth Alpár, a Székely Idő főszerkesztője általi megzsarolását és rágalmazását. A lap február 4–17-i számában közölt összeállításában, valamint az egyház főhatóságának is küldött leveleiben ugyanis Horváth Alpár minősíthetetlen rágalmakat és vádakat fogalmazott meg – szerintük. Egyebek mellett azzal vádolta a lelkipásztort, hogy a múltbeli és jelenlegi államvédelmi szervekkel működött együtt. Az állítás kapcsán tisztázták: a egyház belső átvilágítása keretében a főhatóság kérvényezte a Securitate Irattárait Vizsgáló Országos Tanácstól a hozzáférést a korábbi és jelenlegi közép- és felsőszintű tisztségviselők iratgyűjteményeihez. Kovács István esetében a tanács többször is nemleges nyilvántartási igazolást állított ki, az egyház keretében működő átvilágítási bizottság pedig 2012-ben megállapította, a lelkipásztor nem működött együtt az államvédelmi szervekkel.
Az ügy hátterét Szabó László, az egyház fejlesztési előadó-tanácsosa ismertette részletesebben akkor. Eszerint 2017 január 15-től kezdődően Horváth Alpár leveleket és telefonüzeneteket intézett egykori barátjához, Kovács Istvánhoz, amelyben a Securitatéval való együttműködéssel és más alaptalan vádakkal illette. Pszichopatának nevezte, felrótta neki, hogy válásakor nem állt ki mellette volt felesége ellenében, számon kérte, hogy 15 évvel ezelőtt nem vállalt kezességet egy általa felveendő banki kölcsönhöz, majd egy negyedszázaddal ezelőtti állítólagos tetemes „kölcsön” visszafizetését követelte kamatostul, majd közölte: ellenkező esetben folyóiratában megjelenteti az ún. terhelő bizonyítékait.
Kovács István kilátásba helyezte, hogy a zsarolás és rágalmazás folytatása esetén kénytelen a hatóságokhoz fordulni. „Ennek hatására Horváth Alpár a 2017. január 30-ai telefonos üzenetében Kovács Istvánt az ő meggyilkolásának szándékával is megvádolta” – írta akkor Szabó László. Horváth Alpár január 29. és február 8. között öt levéllel fordult az egyház főhatóságához és a szélesebb körű egyházi nyilvánossághoz. Első levelében 21 órás (!) ultimátumot küldött az egyházvezetőségnek, hogy fosszák meg palástjától Kovács Istvánt, ha el akarják kerülni a „szennyes” nyilvánosságra hozását.
