Egyes afrikai országokra jellemző az, ami szerdán a brassói táblabíróságon történt – véli Kulcsár-Terza József RMDSZ-es parlamenti képviselő, az MPP politikusa a Beke-Szőcs ügyben hozott újabb elmarasztaló ítélet kapcsán. A honatya szerint az, ahogyan az ítélőszék elutasította a Beke István folyamodványát, még egyértelműbbé teszi, hogy a titkosszolgálat befolyásolja az egész ügy menetét, és erre nézve több bizonyítékot is találni, egyebek mellett azon törvénymódosítás kapcsán, amelyre Beke István védői a legutóbbi keresetüket is alapozták.
Kulcsár-Terza József felidézte azt, ami a Bekéék 2015. december elsején történt letartóztatása után fellángolt lakossági felháborodás alkalmával többször elhangzott, hogy hazudik a Román Hírszerző Szolgálat. Meglátása szerint a polgárok már akkor látták, hogy a titkosszolgálatok mélyen benne voltak az egészben. A honatya megemlítette továbbá: sajnos, az elöljárók nem álltak ki a két székely fiatal mellett, meglátása szerint a természetes viszonyulás az lenne, hogy amikor „egy testvérünk bajban van, kiállunk érte”, főképp ha valaki felelős politikusnak tekinti magát.
A szerdai táblabírósági döntés kapcsán Kulcsár-Terza József felelevenítette a legfelsőbb bíróság 2018 júliusában hozott ítéletét. Meglátása szerint a testület már akkor úgy állította össze döntését, hogy tudott a várható törvénymódosításról – mely végül most áprilisban lépett hatályba, és eltörölte az 535-ös számú terrorizmus-ellenes törvény 34-es cikkelyét –, amire többek között az ítéletet alapozták. Ezzel magyarázható az, hogy az alapfokú elmarasztaló ítélethez képest felcserélték a döntés alapját jelentő két cikkelyt, a tettet leíró 32-es számút jelölve meg fő indoklásként, a 34-esre pedig csak utaltak. Ha nem így történik, akkor Bekééket most szabadlábra kellett volna helyezni. Szintén arra utal, hogy tudtak a törvénymódosításról és „ki akarták kerülni a hatását”, hogy a Bekéék védői által benyújtott semmisségi folyamodvány esetében az ítélethirdetést április 23-ról előhozták 9-ére. Az új rendelkezések ugyanis április 10-én jelentek meg a Hivatalos Közlönyben és 13-án léptek hatályba – vélte Kulcsár-Terza.
A honatya arra is felhívta a figyelmet, hogy a terrorizmus-ellenes törvény módosítását kizárólag olyan képviselők és szenátorok dolgozták ki és terjesztették be 2017 nyarán, akik az RHSZ parlamenti ellenőrző-bizottságának volt, vagy jelenlegi tagjai – köztük a 2018 januárjában elhunyt Verestóy Attila –, így a titkosszolgálatok nagyon is tudhatták, hogy milyen módosítás készül, és ez milyen hatással lehet a Beke-Szőcs ügy kimenetelére (az alapfokú elmarasztaló ítélet 2017 áprilisában született). Okkal feltételezhető: elérték, hogy a törvénymódosítást minél később hagyja jóvá a parlament, illetve hogy a legfelsőbb ítélőszék megtegye azokat a lépéseket, amelyek nyomán a két fiatalembert nem lehetett felmenteni. A képviselő ugyanakkor érthetetlennek tartja, hogy hiába az eltörölt cikkely, május 8-án a brassói táblabíróság döntése értelmében mégsem szabadulhatott a feketehalmi börtönből Beke István. Szőcs Zoltán esetében is ez a döntés várható.
Az ügynek azonban még nincs vége, a döntést meg lehet támadni, és ezt meg is fogják tenni az ügyvédek – tette hozzá Kulcsár-Terza, aki maga is részt vett a szerdai, brassói tárgyaláson.
Meggyőződése továbbá, hogy a Beke-Szőcs ügyben hozott intézkedések háttere sokkal mélyebbre nyúlik, és ő sem tudja, hol a vége, de mindent megtesz, hogy az igazság kiderüljön. Lapunk felvetésére a képviselő elmondta, a kísérlet továbbra is büntethető (amiről a hatálytalanított 34-es cikkely rendelkezett), ugyanis a módosítás nem törölte, hanem áthelyezte más cikkelybe. A honatya nem zárta ki viszont, hogy az új helyzetben akár perújrafelvétel is lehetséges lenne.
