Nagyszeben történelmi városközpontjában tegnap délben több száz, a jeles eseményre kíváncsi nagyszebeni polgár fogadta a tagállamok és az uniós intézmények vezetőit. Házigazdaként a város szülötte és korábbi polgármestere, Klaus Iohannis, az EU soros elnökségét ellátó Románia államfője fogadta őket. A nagyszebenieknek nem volt könnyű megközelíteniük Európa vezetőit a szigorú biztonsági intézkedések miatt. A csaknem hermetikusan lezárt városközpontba több szűrőn keresztül lehetett bejutni, mindenütt biztonságiak voltak, a csatornatetőket lehegesztették, az utcai szemeteskukákat eltüntették vagy lezárták, a mobilkommunikációt is zavarták.

Stratégiai célok

Az unió soros elnökségét az idei első félévben ellátó Románia ünnepi eseménynek szánta a nagyszebeni tanácskozást, azt hangsúlyozva, hogy ez az első csúcstalálkozó az unió történelmében, amelyet május 9-én, Európa napján tartanak.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke a meghívóban jelezte: az európai parlamenti (EP-) választások előtt az unió vezetői egy egységet felmutató, optimista nyilatkozatot készülnek elfogadni, egy, a jövő felé forduló üzenetben akarják biztosítani az unió polgárait, hogy együtt akarnak továbbmenni, és képesek a megígért jólétet és biztonságot biztosítani számukra.

A tanács elnöke az állam- és kormányfőknek küldött meghívóhoz az új stratégiai menetrend tervezetét is csatolta. A dokumentum négy nagyobb témakörbe szervezi a stratégiai célokat, amelyeken belül további pontokat jelöl meg. A négy stratégiai célkitűzés között első helyen szerepel, hogy az EU védje meg polgárait, és garantálja szabadságjogaik érvényesülését minden létező és minden felmerülő fenyegetéssel szemben. Az alpontok között a biztonsági kérdéseket (határvédelem, terrorizmus, hibrid fenyegetések), a migrációs kihívások kezelését, a demokrácia és jogállamiság védelmét és az unió alapértékeinek érvényesítését említik.

Stratégiai célkitűzésnek tekintik továbbra is a gazdaság erősítését, amelyet az európai jólét és versenyképesség zálogának tekintenek, és amely meghatározó jelentőségű az unió globális szerepe szempontjából is. Ebben a témakörben egyebek közt a gazdaságpolitikák összehangolását, az emberi erőforrásokba történő „beruházást”, a digitális átalakulás felkarolását emelik ki. Az EU „zöldebb”, tisztességesebb és az esélyegyenlőségre jobban odafigyelő jövőt akar építeni: itt az újratermelődő, biztonságos energiaforrásokra történő áttérést, a környezet- és klímavédelmet, a szociális védelem és kohézió erősítését és az életminőség javítását említik. A dokumentumtervezet külön stratégiai témakört szentelne az európai értékek népszerűsítésének és az uniós érdekek érvényesítésének a világban.

Az Európai Tanács az EP-választások után tartandó első ülésén, várhatóan júniusban véglegesíti a dokumentumot, amely a következő európai parlamenti ciklus és a választások nyomán megalakuló új Európai Bizottság számára irányozza elő a kiemelt intézkedéseket.

Fontos a jólét és a biztonság

Az Európai Uniónak stratégiai célkitűzései közé kell emelnie azt, hogy 2050-ig nullára csökkenti szén-dioxid-kibocsátását – hangoztatta Emmanuel Macron francia elnök a brexit utáni 27 tagállam vezetőjének informális találkozóján. Macron szerint ezt a vállalást már nyolc tagország támogatja. A francia államfő szerint ugyanakkor kiemelt figyelmet kell fordítania az uniónak határai megvédésére, valamint a schengeni övezet biztonságossá tételére is. „Olyan Európára van szükségünk, amely képes megvédeni határait és az európaiakat, és ebben a vonatkozásban én Schengen újraalapítását kiemelt fontosságúnak tartom” – hangsúlyozta. A francia elnök a közelgő európai parlamenti (EP-) választásokról úgy vélekedett: három héten belül az unió polgárainak azt kell eldönteniük, hogy együtt akarnak-e építkezni Európában, vagy „vissza akarnak térni a nacionalizmushoz”, amely szerinte magát az uniót veszélyezteti.

Angela Merkel német kancellár jelképes jelentőségűnek nevezte, hogy a román uniós elnökség idején az erdélyi Nagyszebenben ülésezik az Európai Tanács, és azt is, hogy az EU-27-ek vezetői Európa napján, a Schuman-nyilatkozat évfordulóján és a „nagy bővítés után” tizenöt évvel tanácskoznak az unió jövőjéről. „A véleményeink különböznek, de keressük a közös nevezőt, olyan intézkedéseket akarunk hozni, amelyek segítenek megőrizni a jólétet, biztonságot. Ugyanakkor meg akarjuk őrizni az európai értékeket is, amelyeket az EU-n kívül is népszerűsíteni akarunk” – mondta érkezésekor a német kancellár.

Az EU állam- és kormányfőit Nagyszebenben házigazdaként fogadó Klaus Iohannis román államfő felhívást intézett minden uniós polgárhoz, hogy éljen szavazati jogával az EP-választásokon, ahol szerinte szó szerint Európa jövője dől el.

Gyalog érkezett Orbán Viktor

Elismeréssel kommentálták a nyilatkozatokra vadászó újságírók, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök nem limuzinnal, hanem gyalogosan, a nagyszebeni óváros felől érkezett meg a nagyszebeni csúcstalálkozóra. „Bevándorlásellenes vezetőket kell választanunk a bő két hét múlva esedékes európai parlamenti választásokon, hogy Európa képes legyen megvédeni önmagát és gyermekeink jövőjét” – mondta Orbán Viktor a Facebook-oldalán tegnap megjelent, Nagyszebenben készített videófelvételen. Hozzátette: közös gondolkodásra gyűltek össze Európa jövőjéről, ám az emberek véleményének ismerete nélkül nem lehet egy ilyen beszélgetést lezárni, legfeljebb elkezdeni. „Az emberek véleményét majd a választáson ismerjük meg. Ma itt, amit biztosan el tudunk mondani, és amit Magyarország részéről képviselni fogok, az az, hogy a bevándorlást meg kell állítani” – mondta Orbán Viktor.

A Romániában januári látogatása és románul mondott beszéde óta roppant népszerű Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke a csúcstalálkozóra érkezésekor a kordonok mögött összegyűlt nagyszebeniekhez ment és üdvözölte őket, mielőtt a vörös szőnyegre lépett volna. Az EU-27-ek későbbi, családi fotója alkalmával már az állam- és kormányfők többsége igyekezett közvetlenebbül viselkedni, amit a téren összegyűlt nagyszebeniek hangos éljenzéssel és tapssal jutalmaztak.

A Nagyszebeni Nyilatkozat

Az erősebb és egységesebb Európai Unió megteremtését előirányzó tízpontos kötelezettségvállalásban az aláírók leszögezik: nem engednek teret a közös érdekeket sértő megosztásnak, számukra egyetlen Európa létezik kelettől nyugatig, és ezt akarják megvédeni. Jóban-rosszban egységesek és szolidárisak maradnak egymással, mindig közös megoldásokra fognak törekedni, de meghallgatják egymást a tisztelet és megértés jegyében. Továbbra is megvédik a szerződésekben lefektetett európai értékeket, a demokráciát, jogállamiságot, az európai polgárok szabadságjogait. Mindig tiszteletben tartják a méltányosság elvét, nemcsak a munkaerőpiacon, hanem a szociális szolgáltatások, gazdaság, digitális átállás terén is. Még határozottabban dolgoznak a tagországok közti különbségek csökkentésén, és vállalják, hogy előteremtik az ambícióik megvalósításához szükséges eszközöket. Megvédik Európa polgárait, ennek érdekében pedig fejlesztik az ehhez szükséges erőket és együttműködnek az unió nemzetközi partnereivel. Végezetül vállalják, hogy az EU mindig a megállapodásokon alapuló nemzetközi jog tiszteletben tartásával felelős globális tényezőként fog megnyilvánulni, olyan ügyekben, mint a környezet védelme, vagy a klímaváltozás elleni közös fellépés.

Közös felhívás

Az Európai Unió államfői végül közös felhívásban tettek hitet az erős és integrált Európa mellett, és arra buzdították az európai polgárokat, hogy vegyenek részt a május 26-i európai parlamenti (EP) választáson. A felhívást Frank-Walter Steinmeier német szövetségi államfő kezdeményezésére huszonegy európai uniós államfő írta alá: köztük Áder János, Magyarország köztársasági elnöke, Emmanuel Macron francia elnök, Sergio Mattarella olasz elnök, valamint az osztrák, a lengyel, a cseh, a szlovén, a szlovák, a román, a bolgár, a horvát, az észt, a lett, a litván, az ír, a görög, a ciprusi, a máltai, a portugál és a finn államfő.

A közös felhívás címében Európára, „a valaha megfogant legjobb ötletként” hivatkoznak, és emlékeztetnek arra, hogy a fékevesztett nacionalizmus és más szélsőséges ideológiák okozta két kegyetlen világháborút követően az európai integráció hozzájárult az európai béke évszázados álmának valóra váltásához. Az aláíró európai elnökök ugyanakkor arra figyelmeztetnek: a békét és a szabadságot, a gyarapodást és a jólétet mind a mai napig nem tekinthetjük és ne is tekintsük magától értetődőnek. „Valamennyiünk tevőleges hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy a békés és integrált Európa nemes gondolata valósággá váljon” – üzenik.

Az uniós államfők szerint az EU ezekben a hónapokban még a korábbiaknál is komolyabb kihívásokkal szembesül: az európai integráció kezdete óta először fordul elő a közbeszédben az integráció valamely elemének, például a szabad mozgáshoz való jognak a korlátozása vagy közös intézmények megszüntetése, először fordul elő, hogy egy tagállam az unió elhagyását tervezi, ugyanakkor más tagállamok szorosabb integrációt sürgetnek az EU-ban vagy az euróövezetben, illetve többsebességű Európát szeretnének. A felhívás szerint e kérdésekkel kapcsolatban a különböző tagállamok állampolgárai, kormányai és államfői eltérő álláspontot képviselnek, abban azonban az aláíró elnökök valamennyien egyetértenek, hogy az európai integráció és egység nélkülözhetetlen, és Európa jövőjét továbbra is az unióban látják.

Az államfők szerint csak egy erős közösség lesz képes szembenézni a kor globális kihívásaival – a klímaváltozással, a terrorizmussal, a gazdasági globalizációval és a migrációval –, amelyekkel szemben csak akkor lehetünk sikeresek, és akkor haladhatunk tovább a gazdasági és társadalmi kohézió és fejlődés útján, ha intézményi szinten egyenlő partnerekként működünk együtt. „Ezért erős Európai Unióra van szükségünk, olyanra, amely közös intézményekkel rendelkezik, olyanra, amely folyamatosan és kritikusan ellenőrzi saját tevékenységét és képes a megújulásra, olyanra, amelynek élő, lélegző bázisát állampolgárai és tagállamai jelentik” – fogalmaznak az uniós államfők.

Az „egység csúcsa”

Az európai parlamenti (EP-) választások után, május 28-án összeül a 28 tagállam állam-, illetve kormányfőit tömörítő Európai Tanács, hogy megkezdje az új tisztségviselők jelölési eljárását – jelentette be Donald Tusk, a testület elnöke a tanácskozás záró sajtóértekezletén. Tusk szerint az új Európai Bizottság (EB) megválasztását az uniós szerződésben lefektetett szabályok alapján, a demográfiai és földrajzi egyensúlyt tiszteletben tartva kell megszervezni, hogy mind a kis, mind a nagy tagállamok képviseltessék magukat az EU legmagasabb rangú tisztségviselői között. „Szándékom szerint júniusban fogom nevesíteni az EB új elnökét, aki, remélem, meg tud felelni a hozzá fűzött elvárásoknak” – mondta az Európai Tanács elnöke.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke azt állította, hogy a nagyszebeni csúcstalálkozó bebizonyította: a résztvevők – a brit uniós tagság megszűnése után az EU-ban maradó 27 tagállam állam-, illetve kormányfői – valóban egységesek tudnak lenni. Lejáró mandátumára visszatekintve úgy értékelte, túlzás az unió válságáról beszélni, és a 2014 óta eltelt időszakot kizárólag negatív fényben feltüntetni, hisz a munkanélküliség és a költségvetési deficitek is csökkentek ebben az időszakban.

A sajtótájékoztatón a házigazda Klaus Iohannis elégedettségét fejezte ki, hogy Európai Tanács első, Romániában tartott ülése szerinte az „egység csúcsaként” kerülhet be az unió történetébe.