E felcímmel indított sorozatot a Zrínyi Kiadó az első és a második világháború, illetve az 1956-os forradalom megidézését követően a 170. évfordulóra az 1848–49-es forradalom és szabadságharc eseményeinek könyvbe szerkesztése következett. A Csudáknak éve című dobozkönyvet a Székely Nemzeti Múzeumban mutatták be csütörtök délután, a rendezvény egyben a Háromszék nem alkuszik emlékév e havi előadását jelentette.
A Zrínyi Kiadó sorozatát, illetve egyéb kiadványait Benkő Krisztina, a kiadó vezetőjének helyettese ismertette, a Csudáknak éve különleges kötetről dr. Csikány Tamás ezredes, a könyv társszerzője beszélt – valójában a kor történelmét ismertetve röviden, magával sodró előadásban.
Csikány Tamás elmondta, 1848 valóban a „csudáknak éve” volt, nem csak azért, amik akkor történtek, hanem azért is, amiért megtörténhettek. Szerinte a magyar történelem két kiemelt eseménye az államalapítás és 1848, a modern állami berendezkedés megszületése. Beszélt arról a folyamatról, amely az 1848. március 15-i pesti forradalom kitöréséhez vezetett, kiemelve az akkori „párját ritkító” politikusi generáció szerepét, legfőképp a Kossuth Lajosét, aki idejében felismerte azt a történelmi pillanatot, amelynek kihasználásától azt remélte, az önálló Magyarország megszületését érheti el. Hazárdjáték volt, de sikerült: Kossuth beszédét követően beindult az amúgy nagyon is nehézkes állami gépezet, saját kormánya lett Magyarországnak, saját alkotmányt készíthetett, csakhogy Kossuth – francia példára – egységes nemzetállamban gondolkodott, holott a magyar királyságot sok nemzetiség alkotta.
Elsőként a szerbek jelentkeztek saját jogaik érvényesítéséért, s mert ezt nem kapták meg, háborút kezdtek. Ekkor kellett felállítani a honvédhadsereget, és ekkor jelentkeztek a gondok: magyar gyalogos, lovas katona még lett volna, de tüzér nem, ez ugyanis bizalmi fegyvernemnek számított az osztrák birodalomban, renitens nemzetek fiait – olaszokat, és pláne magyarokat – nem soroztak ide – tartja a legenda. Csikány Tamás szerint az igazság az, hogy – az ágyúkezelés bonyolult művelet lévén – a tüzéreknek kellett valami iskolai előképzettség, ezért inkább az iparosodottabb vidékekről toborozták őket.
A kötetben aztán sorra veszik a szabadságharc történéseit (Csikány szerint az 1849-es tavaszi hadjárat a magyarság legdicsőbb korszaka), bemutatják a szabadságharc vezetőit, külön fejezet foglalkozik a kevésbé ismert várharcokkal, végül a fegyverletétel utáni megtorlást mutatják be. Csikány Tamás elmondta, bár a Csudáknak éve sok újdonsággal nem szolgál (hisz könyvtárnyi irodalma van már 1848–49-nek, és ez a kiadvány elsősorban népszerűsítő jellegű), a könyvet mellékletei teszik különlegessé: a levéltári anyagok, térképek, pénzek másolatai, a katonanótákat tartalmazó CD- és a különböző fegyvernemeket bemutató DVD-melléklet valóban kézzel foghatóvá teszi a történelmet.
