A családtörténet forrásai a háromszéki egyházi anyakönyvek, amelyek beindításáról alig a XVIII. század derekától beszélhetünk. A korábbi századokban élő családokról csak az oklevéltárakban lelhetünk adatokra. Így van ez az Árkosi Gelei család esetében is, amely a régmúltban sokkal népesebb volt, napjainkban lélekszámuk megcsappant.
A Geleiek eredetéről megbízható adat a família egyik legrégebbi tagjától, Árkosi Gelei Benedektől (Árkos, 1615 – Kolozsvár, 1661) származik. Padovában tanult filozófus, a Rákócziak fejedelmi orvosa, unitárius lelkész-tanár és híres szónok, aki már erdélyinek vallotta magát, de ősei a Pozsony melletti Gelléről telepedtek Erdélybe – írta egyik levelében. Hidvégen a Mikó Ferenc létesítette unitárius iskola rektora volt (1635), az erdélyi unitarizmus legfelkészültebb XVII. századi teológusa.
A Padovában tanuló fiatalok névosrában Benedictus Gelei Arkossinus Hungarusként szerepe, miként azt páduai címere is bizonyítja. Szekeres Attila István heraldikus leírása szerint a "Gelei címer a kor családi címereitől eltérően nem hordoz magán katonai nemességre utaló jeleket. A kézben tartott írótoll tudományos nemességre utal. A két csillag az égi származást jelképezi, a Tempera felirat a család jelmondata, a mértékletesség fontosságára utal".
A újabb időkben is több árkosi Gelei nevű jeles személy élt Erdélyben és Háromszéken. Árkosi Gelei Ferenc kolozsvári unitárius rektor-tanító volt (1656), őt követte Gelei József XVII. századi unitárius teológus, kinek kézzel írott könyvét a Marosvásárhelyi Teleki Téka kincsként őrzi.
Dr. Gelei József fém domborműve – E. Lakatos Aranka alkotása. Fotó. Sántha Imre Géza
Árkosi Gelei István XVIII. századi unitárius lelkész volt, aki 1718-ban a kolozsvári Unitárius Kollégium diákjaként éppen a nagy pestisjárvány idején, karácsonykor látogatott haza Árkosra, amikor a hatóság a falut sövénnyel elzárta és bejáratához őrséget állított. Árkosi Gelei András (1823–1850) 1848 őszén csatlakozott az erdélyi honvédsereghez, Gál Sándor javaslatára Bem tábornok hadnaggyá léptette elő. Gelei Gyula okleveles néptanító volt, Árkosi Gelei Vilmos (1880) székelyszentmiklósi, székelykeresztúri és vargyasi iskolaigazgató.
A család legismertebb újabbkori személyisége volt dr. Gelei József (1885–1952) világhírű zoológus, kolozsvári, majd szegedi egyetemi tanár, tudományos író, az MTA tagja, az Unitárius Egyház egyik főgondnoka. Nevét szülőfaluja iskoláján fém domborműves emléktábla őrzi, Mezőtúr város önkormányzatának ajándéka (2007). Fia, az Árkoson született dr. Gelei Gábor (1915–1952) biológus, főiskolai tanár, tudományos szakíró volt.
A családi krónikás, Gelei (Balogh) Botond
Árkoson jelenleg három, a család nevét őrző és továbbvivő család él. A vitéz Gelei Sándor ága, akinek unokája a Sepsiszentgyörgyön lakó Gelei Sándor Zsolt, az ő egyéves kisfia Gelei Márk Krisztián. Ehhez a családhoz áll közelebb a vitéz Gelei János ága, amelyet fiúgyermekként a jelenleg külföldön élő Gelei (Balogh) Botond unokája képvisel.
Gelei Sándor Zsolt
Bár idetartozik, de valószínű, az egyházi anyakönyv megkezdése előtt (1756) külön ágra szakadt a mártír sorsú vitéz Gelei Márton (1888–1945?) ága, amelyet Gelei Attila (1957) és fia, Gelei Botond (1989) képvisel.
