Az aláírásgyűjtő íveket elsőként az SZNT állandó bizottságának a tagjai és az erdélyi magyar pártok jelen lévő vezetői írták alá. A kezdeményezés akkor kerülhet az Európai Bizottság asztalára, ha 2020. május 6-ig az Európai Unió egymillió állampolgára támogatja aláírásával. Az aláírásoknak legkevesebb hét országban kell meghaladniuk egy, az illető ország lakosságához arányított küszöbértéket. Izsák Balázs, az SZNT elnöke arra kérte a majálisozókat, hogy közösen tegyék győztessé a nemzeti régiók ügyét. Abbéli meggyőződését hangsúlyozta, hogy a polgári kezdeményezés indoklásában minden székely, minden magyar ember megtalálja majd a szívéhez közel álló gondolatot, de azt is hozzátette, hogy a nemzeti régiók kérdése nemcsak a magyarok, hanem megannyi más nép számára is fontos Európában.

Mint Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke megemlítette: az Európai Unió lakosságának tíz százaléka, mintegy 55 millió ember beszéli valamely kisebbség nyelvét. Biztosra vette, hogy lesz közöttük legalább egymillió olyan, aki támogatja a kezdeményezést.

Vincze Loránt, a Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) elnöke a kisebbségek ernyőszervezetének szolidaritását és támogatását jelentette be. Mint közölte: mind a Minority Safepack polgári kezdeményezés, mind a nemzeti régiókról szóló győzött az Európai Unió bíróságán az Európai Bizottság ellen. Reményét fejezte ki, hogy nem lesz szükség újabb perekre ahhoz, hogy a kezdeményezésekből EU-s jogszabályok szülessenek. Az RMDSZ európai parlamenti jelöltlistáján befutónak számító helyen szereplő politikus közölte: a FUEN közelgő kongresszusán az SZNT lehetőséget fog kapni a kezdeményezés bemutatására.

Mind Mezei János, az Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke, mind Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke a kezdeményezés aláírására buzdította a jelenlévőket. Mint utóbbi fogalmazott, a kezdeményezéssel az egyik ellenfelet, Brüsszelt akarják rávenni arra, hogy ne engedje a másik ellenfélnek, Bukarestnek a nemzeti régiók hátrányos megkülönböztetését a források elosztásakor.

Zsigmond Barna Pál fideszes országgyűlési képviselő felszólalásában azt hangsúlyozta: el kell menni szavazni az európai parlamenti választásokon, hogy minél több támogatója legyen Brüsszelben a polgári kezdeményezésnek.

A nemzeti régiókra vonatkozó európai polgári kezdeményezés beterjesztői azt javasolták, hogy kohéziós politikájában az EU kezelje kiemelt figyelemmel azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól.

Az Európai Bizottság 2013 júliusában úgy ítélte meg, hogy a javasolt szabályozás nyilvánvalóan nem tartozik az EU hatáskörébe, ezért nem jegyezte be a kezdeményezést. A bizottság elutasító határozatát az SZNT elnöke és külügyi megbízottja, Izsák Balázs és Dabis Attila támadta meg az EU luxembourgi bíróságán. A perbe Románia, Szlovákia és Görögország az EB oldalán, Magyarország pedig a kezdeményezők oldalán avatkozott be. A 2016 májusában kimondott elsőfokú ítélet még az EB-nek kedvezett, de a fellebbezés nyomán a bíróság 2019, március 7-én megsemmisítette a bejegyzést elutasító EB-határozatot, és az EB május elején bejelentette a kezdeményezés bejegyzését.

Budapest és a nyugati magyarok is támogatják

Támogatandó a Székely Nemzeti Tanácsnak egy európai kisebbségi fejlesztési régió kialakítására irányuló kezdeményezése, annál is inkább, mert az Európai Unióban 60 millió ember, vagyis a közösség lakosságának csaknem 10 százaléka él kisebbségi sorban – mondta Szili Katalin, a határon túli magyarság autonómiaügyeiért felelős miniszterelnöki megbízott szombaton Budapesten. A Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetségének közgyűlésén elhangzott, hogy a szövetség, illetve a határon túli magyar pártok támogatják a polgári kezdeményezést, amelyet szombaton indítottak el az erdélyi Székely Majálison. Céljuk, hogy hét tagállamból legalább egymillió aláírást gyűjtsenek össze, s így az EU kötelező jelleggel foglalkozzon a kezdeményezéssel.

Dabis Attila, a Székely Nemzeti Tanács képviselője kiemelte: a kisebbségi fejlesztési régió kialakításának az a célja, hogy az unió kiemelten kezelje azokat a térségeket, amelyek etnikai összetétele eltérő a környezetétől. Példaként említette, hogy Székelyföld Románia uniós csatlakozása óta gazdasági diszkriminációt szenved el.

Miközben például Brassó megye GDP-je 20 százalékkal nőtt, Kovászna megyében csak 1,7 százalékkal bővült az össztermék.

Ha sikerülne keresztülvinni a régió ügyét, akkor a helyi közösségek dönthetnének a fejlesztési igényeikről – mondta. Székely István, az RMDSZ képviselője úgy vélekedett: a kezdeményezés egyfajta arra vonatkozó igénybejelentés, hogy milyen Európában szeretnének élni az őshonos kisebbségek. Kifejezte reményét, hogy így kisebbségbarát irányban mozdítható el az unió politikája.

Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt politikusa szerint a kisebbségi fejlesztési régiókról szóló elképzelés arról szól, hogy a kisebbségeknek legyen helyük Európában. Pethő István az MPP képviseletében ismertette, az aláírásgyűjtés jelszava: Székelyföldet megmozgatjuk Európáért.