Orbán Viktor a protokoll szerint bejegyzést írt a vendégkönyvbe – írta tudósításában az Index.hu. Ezután következett a két vezető négyszemközti találkozója, majd pedig a magyar és az amerikai delegáció plenáris ülésen vett részt. A két vezető nem sokkal később az ovális irodában sajtónyilatkozatot tett az első megbeszélésük után. Trump azt mondta, hogy Orbán sok szempontból nagyszerű munkát végzett, biztonságban tartotta Magyarországot – írta az Index.hu.

Új fejezet nyílhat

Orbán kijelentette, nagyon büszkék arra, hogy sok magyar hozzájárult az Egyesült Államok rendkívüli fejlődéséhez. A várakozásai szerint erősíteni lehet majd a két ország stratégiai szövetségét, és globális politikai kérdéseket is meg akar beszélni. Szerinte sok kérdésben hasonló a megközelítésük: „Közösen lépünk fel az Egyesült Államokkal az illegális migráció és a terrorizmus elleni harcban” – mondta, és a keresztény közösségek megvédését is kiemelte. Erre Trump hozzátette, hogy nagyszerű munkát végzett a keresztény közösségek megvédésében.

Orbán Viktor miniszterelnök washingtoni látogatása új fejezetet nyithat Magyarország számára, Magyarország amerikai barátai örülnek a találkozónak Donald Trump elnökkel – írta a The Washington Times című amerikai lap vasárnap. A publicisztika – amelyet April Foley, az Egyesült Államok korábbi magyarországi nagykövete jegyez – hangsúlyozza, hogy Orbán Viktor kormányfő látogatása Magyarország egy évtizedig tartó magas szintű diplomáciai elszigetelésének végét jelenti. A korábbi nagykövet megállapította: Barack Obama elnök kormányzásának éveiben a közép- és kelet-európai országok joggal érezték úgy, hogy elhanyagolják őket, és miközben az Egyesült Államok arra tett erőfeszítéseket, hogy újragondolja kapcsolatait Oroszországgal, felülírta azokat a régi barátságokat, amelyeket Európa peremén ápolt. „Az Egyesült Államok beavatkozott Magyarország belügyeibe, és bírálata mély sebet ejtett a kétoldalú kapcsolatokon” – emelte ki April Foley.

A korábbi diplomata utalt arra: nem egyszer hallott a magyaroktól arról, hogy gyakorlatilag lehetetlen magas szintű találkozókat lebonyolítani a Fehér Házban, a Nemzetbiztonsági Tanácsban vagy a külügyminisztériumban. Megállapította: ezt nehezen lehet okos amerikai diplomáciának nevezni, kiváltképp akkor, amikor egy újjáéledő Oroszország berontott kelet-európai államokba, valamint Kína és Oroszország elözönlötte a térséget, és ez válasz nélkül maradt.

April Foley hangsúlyozta: a Trump-adminisztrációnak igaza volt, amikor felhagyott az Oroszországgal kapcsolatos korábbi amerikai politikával, újragondolta az Egyesült Államok viszonyát Magyarországgal és a térséggel, valamint komolyan vette a nagyhatalmi versengést. Mike Pompeo külügyminiszter bátor vezetésére volt szükség a szakításhoz a csaknem egy évtizedig tartó kudarcos külpolitikával – vélekedett. „És szükség volt egy maroknyi éles szemű és intellektuálisan komoly, a térséget nagyon jól ismerő emberre is ahhoz, hogy megjavuljon a viszony Amerika néhány döntő, de törékeny szövetségesével” – tette hozzá April Foley. A politikai elmozdulást a korábbi nagykövet időszerűnek tartja. Részben Oroszországnak még a szovjet időkből eredő energetikai dominanciája és tolakodó propagandája, részben pedig Kína agresszív beruházásai miatt – fogalmazott. Szerinte ugyanis mindezek következtében az Egyesült Államok befolyása egyre gyengül abban a térségben, amely az atlanti politika bástyája volt, és amelynek országai húsz éve csatlakoztak a NATO-hoz.

Amerika-pártiak a közép-európaiak

A Nézőpont Intézet felmérése szerint a magyarok még a közép-európai átlagnál is sokkal inkább Amerika-pártiak. Az intézet tegnap juttatta el az MTI-hez 12 közép-európai országban, illetve régióban készített közvélemény-kutatásának eredményét. Ez azt mutatja, hogy a régióban lakók többsége (54 százalék) jó véleménnyel van az Egyesült Államokról, kevesebben (40 százalék) nyilatkoztak ennek ellenkezőjéről. A magyarok körében még ennél is nagyobb az ország támogatottsága, tízből hatan (59 százalék) gondolnak pozitívan az Egyesült Államokra, és mindössze minden ötödik magyar (22 százalék) negatívan. Magyarországon – mint kiemelték – egyértelmű többségben van az Amerika-párti álláspont. Nincs olyan jelentős társadalmi csoport – legyen az akár demográfiai, szociológiai vagy politikai –, amelyen belül többségben lennének az Amerikáról rossz véleménnyel bírók.

Az összegzés szerint Közép-Európán belül a románok (79 százalék), valamint a V4-tagállamok a legelkötelezettebbek az Egyesült Államok mellett. Arra a kérdésre, hogy inkább jó vagy inkább rossz véleménye van az országról, a lengyelek 66 százaléka, a csehek 62 százaléka és a magyarok 59 százaléka adott Amerika-párti válaszokat. Érdekességként megjegyezték: csupán az osztrákok (59 százalék), a szlovének (60 százalék) és a szerbek (61 százalék) esetében volt többségben azok aránya, akik rossz véleménnyel vannak Amerikáról.