Este nyolctól másnap délelőtt 11 óráig legalább kettesével, óránként váltva egymást állnak őrséget. Ott lesznek háromszéki történészek és hagyományőrzők, Hegedüs Csilla, Horváth Anna, Kolozsvár volt alpolgármestere, Borboly Csaba és Tamás Sándor, Hargita, illetve Kovászna megye tanácselnöke, Korodi Attila képviselő, s ő maga is. Ez üzenet azok felé, akik úgy érzeték, hogy az erdélyi magyarsággal ezt is el lehet művelni, mondotta Antal Árpád, hozzátéve, nem fogják hagyni, hogy az elkezdett gazemberséget folytassák. Folyamatosan jelen kell lenni, amíg visszaállítják a temetőt abba az állapotába, amilyen volt az egyoldalú gyalázkodás kezdete előtt.

Az Úzvölgyi Temetőért Kezdeményező Bizottsághoz befutott információk szerint csütörtökön 14 óráig több mint százan jelezték részvételüket az őrségváltásban.

Korábban Mezei János MPP-elnök is bejelentette: tagjaik huszonnégy órás őrséget állnak az úzvölgyi katonai temetőnél.

A Bákó megyei Dormánfalva önkormányzata önkényesen román parcellát alakított ki az első világháborús osztrák-magyar sírkertben: ötvenkét betonkeresztet és egy nagyméretű, szintén beton kelta keresztet formájú emlékművet állított fel. Az avatóünnepséget május 17-re hirdették meg, ám a temetőgyalázás és -foglalás elleni magyar tiltakozás hatására formai okokból elhalasztották az avatást.

A bekerített, székelykapuval ellátott emlékhelyen 1994 után a közigazgatási tulajdonos csíkszentmártoni önkormányzat Magyarország honvédelmi minisztériumának hozzájárulásával, valamint civil szervezetek és természetes személyek adományaiból fokozatosan felújította. Az ismeretlen román katonákra emlékeztető betonkereszteket részben az 1917-ben eltemetett magyar katonák sírja fölé állították.