Derekas munkát végeztek a Zágon–Kovászna útszakasz karbantartói. Nem azt próbáljuk kutatni, hogy ténylegesen kit, tehát melyik céget bízták meg az út szélének gondozásával, de amit a tavasszal elműveltek, az nem hagyható szó nélkül. Hogy miért csak most írunk erről, mindjárt kiderül.
A tavaszi kampány részeként az útszéli fákat, bokrokat vették célba. A gyomfákat, de az alma-, körte- és szilvafákat is brutális módon „nyesték meg”. A nem tetsző vastagabb ágakat, törzseket derékban, jó két méter magasban metszették ketté – mint a képen is látható. A kertszerető ember megdöbben a hátrahagyott csonkok láttán. Hogy lehet ilyent tenni? Ha zavar a gyomfa vagy veszélyes, ki kell vágni. Ám tisztességesen, hogy minél kisebb tőke, csonk maradjon hátra. Ha az ágakat csak részben, a földtől két méterre daraboljuk le, azzal szebb sem lesz az út mentének látványa, de a feltételezett veszély sem lesz kisebb. És nem csak gyomfákkal dolgoztak a „szakemberek”. Ha nincs is sok belőlük, de az út szélén még akad néhány alma-, szilva-, körtefa – még ha vackor is, de gyümölcsfa. Ezek a jobb sorsra érdemesebb fák sem kerülték el a csonkítást. Az egyik elbokrosodott gyümölcsfának néhány vastagabb ágát metszették – vagy inkább tépték – le, jó embermagasságban. Ráadásul a fa ágai tele voltak virágképződményekkel. Még a botcsinálta kertész is tudja, ha ekként avatkozunk be a gyümölcsfa koronájába, azzal csak a további bokrosodást segítjük elő. De ha néhány jól kiválasztott ágat (legyen az akár vastagabb is) távolítunk el, akkor kialakul a szellős, világos korona, a gyümölcsfa pedig ízes terméssel fogja meghálálni a gondos törődést.
Arról már nem is beszélünk, hogy a levágott ágakat, a nyesedéket két hónap után kezdték elhordani, felvette a gyom, a fű, egyre pompásabb arculatot adva a tájnak – ezért (is) muszáj volt írni a tavaszi fanyesésről! Megcsonkították a fákat, ráadásul még arra sem voltak képesek, hogy két hónap alatt elhordják a levágott ágakat.
Régen tervszerűen telepítettek gyümölcsfákat az utak szélére – legalábbis amíg a nagy nyereséggel kecsegtető kanadai nyárakat nem honosították helyükbe. Igaz, mára azok is eltűntek.
De vannak jó példák is. Például a Lisznyó felé vezető úton, onnan tovább Bikfalva irányába a tavasszal gyümölcscsemetéket telepítettek. Azért, hogy a mezőn dolgozónak, a biciklisnek, vándornak árnyékot tartsanak, finom gyümölccsel oltsák a szomjukat, enyhítsék éhségüket.
Zágon és Kovászna között is van jó néhány megmenthető, termést hozó gyümölcsfa – azonban ezeket egyelőre a karbantartást végző szakiktól kell megmenteni. Apropó: ilyen esetben a környezetvédőknek nem kellene fellépniük a gyümölcs-, de akár gyomfák védelmében, a hátrahagyott hulladék ügyében?!
