Megalakult tegnap Spanyolország sorrendben tizenharmadik demokratikusan választott parlamentje, amelynek tagjai az április végén tartott választásokon szereztek mandátumot. A katalán és baszk képviselők eskütételét zajkeltéssel, a padok csapkodásával zavarták meg és tették szinte teljesen érthetetlenné más pártok honatyái. A dübörgő zaj minden olyan esetben felhangzott az ülésteremben, amikor egy-egy képviselő nem spanyolul, hanem egy másik, az országban hivatalosnak számító nyelven mondta el fogadalmát.
A spanyol sajtóban megjelent helyszíni beszámolók szerint a tiltakozás e formája a Spanyolország egységét hirdető Vox radikális jobboldali párttól, valamint néhány konzervatív néppárti (PP) és az Állampolgárok (Ciudadanos) liberális középpárthoz tartozó politikustól érkezett.
Így az is csak utólag derült ki, hogy miként fogalmazott az a négy katalán függetlenségi képviselő, aki az alkotmányos rend megdöntésére irányuló bűncselekmény vádja miatt van előzetes letartóztatásban, és rendkívüli bírósági engedéllyel vehetett részt az eseményen. Oriol Junqueras, a Katalán Köztársasági Baloldal (ERC) vezetője például azt mondta: „politikai fogolyként, törvényi kötelezettségből” ígéri az alkotmány betartását. Esküjükbe más katalán függetlenségi képviselők is beleszőtték az előzetes letartóztatásban lévő politikusokat, akikre szintén politikai fogolyként hivatkoztak és szabadságuk elérésére tettek fogadalmat.
Albert Rivera, az Állampolgárok elnöke szerint ezzel megsértették a parlament méltóságát, hiszen Spanyolországban demokrácia van, egy demokráciában pedig nincsenek politikai foglyok.
Meritxell Batet, az alsóház frissen megválasztott szocialista elnöke válaszában hangsúlyozta: nem ez az első alkalom, hogy eltérő esküszövegeket használnak a képviselők, amellyel szerinte nem befolyásolták a lényeget, vagyis az alkotmány betartása melletti elköteleződést.
Az eskütétel során a legtöbb parlamenti párt képviselői részéről lehetett alternatív tartalmú szöveget hallani. Volt, aki a társadalmi jogokat, más a köztársaságot vagy épp a királyt említette meg fogadalmában.
Az alakulóülésnek már ezt megelőzően is a négy katalán szeparatista politikus, Oriol Junqueras, Jordi Turull, Josep Rull és Jordi Sánchez volt a főszereplője, akik a spanyol főváros mellett található Soto del Real börtönéből érkeztek meg reggel a parlament belvárosi épületébe civil ruhás rendőrök kíséretében. A bírósági előírások szerint nem nyilatkozhattak a sajtónak és az ülés után rögtön vissza kellett térniük a börtönbe. Spanyolország történetében példa nélküli, hogy vádlottak nyerjenek parlamenti mandátumot, egyelőre azonban kérdés, hogy vajon megtarthatják-e azt.
Az új parlamenti elnökségnek egyik első döntését épp abban a kérdésben kell meghoznia, hogy felfüggeszti-e a négy katalán szeparatista politikus mandátumát, ahogy arra a spanyol legfelsőbb bíróság is javaslatot tett, és amit a PP és az Állampolgárok is szorgalmaz.
Az alsó- és a felsőház elnöki posztját is a Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) politikusa töltheti be, mindketten katalánok. „Katalánok Spanyolország szolgálatában, és spanyolok Katalónia szolgálatában” – fogalmazott Pedro Sánchez ügyvezető szocialista kormányfő indokolva jelölésüket.
Meritxell Batet, a most leköszönő szocialista kormány területi politikai és közszolgálati minisztere az alakulóülésen tartott szavazás második körében, egyszerű többséggel lett a kongresszus elnöke. A szenátust pedig Manuel Cruz irányíthatja.
Az új spanyol parlamentet politikai és társadalmi sokszínűség jellemzi, ráadásul soha annyi nő nem nyert még mandátumot, mint most. Az alsóház 350 képviselője közül 166 női politikus, vagyis arányuk 47,4 százalék, amellyel az ENSZ adatai szerint Spanyolország a hatodik a világranglistán.
Az alakulóülést követően Meritxell Batet bejelentette: szerdán találkozik VI. Fülöp királlyal, akit hivatalosan is tájékoztat a törvényhozás megalakulásáról. Az uralkodó ezt követően egyeztetésre hívja majd a parlamenti pártok vezetőit, és egyiküket – várhatóan a választásokon győztes PSOE vezetőjét, Pedro Sánchezt – felkéri a kormányalakításra.
A szocialisták tervei szerint június végén, július elején kezdődhet meg a miniszterelnök-választás folyamata a parlamentben. Eddig ismertetett elképzelései szerint a PSOE egyedül, kisebbségben folytatná a kormányzást, egyes ügyekben külső támogatóként más pártokkal megállapodva.
