A legfelsőbb bíróság részben elfogadta Horváth Annának az elsőfokú ítélet elleni fellebbezését, és eltörölte a pénzmosásért kiszabott büntetést. Érvényben hagyta azonban azt a büntetést, amelyet befolyással való üzérkedésért szabtak ki. A kétéves börtönbüntetés végrehajtását négy évre függesztette fel a bíróság. Ez idő alatt az elítéltnek rendszeresen jelentkeznie kell a kijelölt hatóságnál, fogadnia kell a felügyeletet ellátó hatóság látogatásait, előzetesen be kell jelentenie lakcíme, munkahelye esetleges megváltoztatását és minden öt napnál hosszabb eltávozást, valamint tájékoztatnia kell a hatóságokat a megélhetési forrásairól. A bíróság arról is rendelkezett, hogy az elítéltnek száz nap közmunkát kell végeznie egy szociális intézményben vagy a kolozsvári közterület-fenntartó vállalatnál.

A legfelsőbb bíróság „befolyás vásárlása" miatt másfél év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte el az ügy másodrendű vádlottját, Fodor Zsolt üzletembert.

Horváth Anna az ítélethirdetés után az egyik közösségi portálon azt közölte: jogászként tudja, hogy nem tisztje értelmezni, magyarázni a jogerős ítéletet. Hozzátette: miután megkapta az ítélet megindokolt változatát, az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulva keresi igazsága bizonyításának „az utolsó, kései lehetőségét". Azt is közölte, hogy a teljes peranyagot kutathatóvá, tanulmányozhatóvá teszi, és átadja a Kolosváry Bálint Jogtudományi Kutatókönyvtárnak.

Kelemen Hunor, Az RMDSZ elnöke szintén az egyik közösségi portálon közölt üzenetében kijelentette, a döntést el kell fogadni, ellene nincs mit tenni, de azt is hozzátette, hogy az ítéletet mélységesen igazságtalannak és méltánytalannak tartja. „Mi Horváth Anna igazában hiszünk, és támogatjuk őt abban, hogy nemzetközi jogorvoslatért folyamodjon. Arra kérjük Ancsát, hogy legyen erős és folytassa tovább a munkáját a magyar emberek szolgálatában! A Szövetség és a magyar közösség mellette áll! Maradjunk erősek, ne hátráljunk meg, álljunk ki az igazunkért!" - közölte az RMDSZ elnöke.

Az ügy április 3-án tartott utolsó tárgyalásán a védelem arra hivatkozott, hogy az ügyészség olyan titkosszolgálati lehallgatásra alapozta a vádat, amelyet a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) manipulált, és amelyet hibásan fordítottak le románra. Horváth Anna ügyvédje elmondta: az alapfokon eljáró bíró sem állította, hogy egyértelmű bűncselekmény esete áll fenn, hanem csak azt, hogy erre lehet következtetni.

Horváth Annát 2018 márciusában befolyással való üzérkedés és pénzmosás vádjában is bűnösnek találta a kolozsvári táblabíróság, és két év nyolc hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélte. Az ítélet után kijelentette, „a szekusállam potentátjai" döntötték el, hogy Kolozsvár magyar alpolgármestere nemzetbiztonsági kockázatot jelent, és akaratukat a bíróságon is végigvitték. A kommunista diktatúra politikai rendőrségének említésével Horváth Anna arra utalt, hogy mielőtt a korrupcióellenes romániai ügyészség (DNA) 2016 októberében nyomozást indított ellene, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) nemzetbiztonsági okokra hivatkozva több hónapon át megfigyelte, és egy kávéházi beszélgetésének a hangfelvétele alapján jártak el ellene. A román alkotmánybíróság korábban kimondta, hogy a bíróságok nem vehetik figyelembe azokat a bizonyítékokat, amelyek titkosszolgálati megfigyeléseken, lehallgatásokon alapulnak, Horváth Anna esetében azonban ezt nem vették figyelembe.

A bíróságra 2016 decemberében benyújtott vádirat szerint az alpolgármester hatvan fesztiválbérletet fogadott el a 2016. júniusi választási kampányban tevékenykedő önkéntesei számára egy üzletembertől, cserében pedig megsürgette számára a városházán egy építési engedély kiadásához szükséges jóváhagyások kibocsátását.

Horváth Anna az ellene 2016 októberében elrendelt kényszerintézkedés miatt nem tudta ellátni alpolgármesteri teendőit, ezért 2017 márciusában lemondott tisztségéről. Azóta az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnökeként dolgozik. (MTI)