Útra kelnek sokan. Útra kel vitéz Seprődi Kiss Attila Töhötöm, miként Seprődi János Kibédről, hogy ázsiai kiterjedt rokonságunkat népzenei kutatásával a poémáink mellett helyet teremtsen a titokzatos világunkhoz tartozó zenének.
Útra kel a nagyapa mellett Seprődi Anna, a magyar gyermekmese-világkép és -irodalom szerelmese, szakszerű feldolgozója. De útra kel Kiss Árpád református lelkipásztor, aki több nyugati teológián tanul és nyelveken beszél. Nevét viseli egy sepsiszentgyörgyi iskola. Mert akkor is recsegtek a „halmok felől" az ezeréves oszlopok, bizalmasan tőle tanultuk, hogy emlékezni és eszmélni szabad.
Itt állunk, mint amikor ünneplő fehér inges-blúzos gyermeksereg. Évzáró, életzáró ünnepség! Téged is hányszor kibocsátottak Sepsiszentgyörgyön, Marosvásárhelyen, Bukarestben, Budapesten... Útra kelt a többiekkel, hogy bosszút álljon a rajtunk esett sérelemért. Pokolból jött, és csillagmilliók közé érkezett.
Itt nyugszik vitéz Seprődi Kiss Attila Töhötöm keresztbe fektetett kard, fölötte sisak: ki a föld szívétől húzva visszatért!
