A tegnap késő este, 11 órakor bejelentett exit poll eredmények szerint az RMDSZ átlépte a bejutási küszöböt az európai parlamenti (EP) választáson. A korábbi, este 9-kor bejelentett hasonló eredmények után a szövetség elnöke, Kelemen Hunor megköszönte a bizalmat, s azt mondta, erős hangjuk lesz az Európai Parlamentben.
A CURS-Avangarde exit poll felmérése szerint fej fej mellett, 25,7 százalékkal szerepelt az SZDP és a Nemzeti Liberális Párt, az USR-Plus Szövetség 23,9 százalékot ért el, 5,7 százalékra becsülték Victor Ponta pártjának, a Pro Romaniának támogatottságát, és 5,4 százalékkal átlépte a küszöböt az RMDSZ is. Traian Băsescu Népi Mozgalom Pártjának 5,2 százalékot becsültek. A felmérés szerint a küszöb alatt szerepelt Tăriceanu pártja, az ALDE, 4,7 százalékos eredménnyel.
Minden várakozást felülmúlt a romániai polgárok tegnapi szavazókedve, a legbizakodóbb előzetes becslések 42-43 százalékos jelenlétről szóltak, ezzel szemben 49 százaléknyian vettek részt a voksoláson. EP-választáson még soha ennyien nem szavaztak Romániában, de többen járultak az urnák elé most, mint a 2016-os parlamenti választásokkor. Ismét botrány volt a külföldi szavazókörzetekben, s több nagyvárosban – például Kolozsváron – csak hosszas sorban állás árán lehetett szavazni. Háromszéken nem volt ilyen gond.
A választással egyszerre tartott népszavazáson az országos arány 41,23 százalék volt, Háromszéken 39,75 százalék nyilvánított véleményt.
Köszönik a bizalmat
A 21 órakor közölt exit poll eredmény azt jelenti, hogy az erdélyi, romániai magyarságnak erős hangja lesz az Európai Parlamentben. Határozott, kiegyensúlyozott álláspontot fogunk képviselni a következő öt évben is: tovább visszük az őshonos kisebbségek védelmének útépítését és beleszólunk az unió reformjába – hangsúlyozta Kelemen Hunor az urnazárást követően. Rámutatott: ha az exit poll eredményeket a szavazatszámlálás is visszaigazolja, 440 és 460 ezer között lehet a szövetségre leadott voksok száma. „Ezt nagyon jó eredménynek tartjuk. Legutóbb a 2016-os parlamenti választáson értünk el hasonló eredményt, ami jóval több, mint 2014-ben, az európai parlamenti választáson” – tette hozzá.
Kelemen Hunor köszönetet mondott a magyar embereknek Erdélyben, Romániában, hogy az RMDSZ-re szavaztak és támogatták a szövetséget. „Köszönjük azoknak, akik bizalmukkal felénk fordultak, hiszen ez nagyon nehéz választás volt, magas részvétellel. Köszönjük, hogy az elmúlt hónapokban egy-egy kézfogással vagy egy-egy mondattal biztattak” – fogalmazott.
A szövetségi elnök kijelentette: az uniónak változnia kell, az unió változni fog. „Szükség van arra, hogy az őshonos etnikai kisebbségeknek védelmet nyújtson. De legalább ennyire szükség van arra, hogy növekedjen a jólét, biztonságban legyenek az emberek. Bízunk benne, hogy meghallják a hangunkat és találunk szövetségeseket az Európai Unióban is. Építjük az utat, ahogy eddig tettük, mert erre van szükség ahhoz, hogy biztonságban, gazdasági jólétet tervezve, az etnikai identitásunkat megőrizve élhessünk szülőföldünkön” – nyomatékosított.
A következő napok is nagyon fontosak – mondta Kelemen Hunor: a szavazatszámlálásnál résen lesznek az RMDSZ urnabiztosai, és ezt követően beszélhetünk majd pontos, végleges eredményről.
Iohannis a kormány távozását sürgeti
A szociáldemokrata kormány távozását sürgette urnazárás után Klaus Iohannis államfő. Szerinte mind az európai néppárti tagsággal rendelkező ellenzéki Nemzeti Liberális Párt, mind a Dacian Cioloş volt miniszterelnök vezette ellenzéki USR-PLUS szövetség kiváló eredményt ért el, a Szociáldemokrata Pártot büntető választók akaratát pedig nem lehet figyelmen kívül hagyni.
„Ezek után világos, hogy az SZDP-kormánynak, amelyet már korábban is a román demokrácia balesetének minősítettem, ezek után távoznia kell” – szögezte le az államfő.
Liviu Dragnea, az SZDP elnöke este úgy értékelte: Viorica Dăncilă miniszterelnöknek folytatnia kell a kormányprogram megvalósítását, de neki mint pártelnöknek vállalnia kell majd a felelősséget az SZDP nem túl örömteli választási eredményéért.
Dragnea azzal hárította el az esetleges lemondását firtató újságírói érdeklődést, hogy a párt végrehajtó bizottsága előtt fog számot adni az EP-választás eredményéről, és nem fog Facebookon üzengetni. A pártelnök szerint össze kell hívni júniusban az SZDP rendkívüli kongresszusát, amelynek a párt államfőjelöltjéről is döntenie kell.
Dragnea cáfolta azokat a híreszteléseket, hogy ő maga készül megpályázni az államfői tisztséget. Dragnea keserűen megjegyezte: nem is biztos, hogy lenne rá lehetősége. A pártelnök arra utalt, hogy hétfőn jogerős ítéletet hirdet a legfelsőbb bíróság második korrupciós perében, és ha még egyszer elmarasztalják, akkor nem kerülheti el bebörtönzését. Dragnea úgy vélekedett, hogy az SZDP részéről Gabriela Firea bukaresti főpolgármesternek volna esélye leváltani az év végi elnökválasztáson a szerinte roppant kártékony Klaus Iohannis államfőt.
A Fidesz az első
Magyarországon 99,9 százalékos feldolgozottságnál vezet a Fidesz–KDNP, 13 mandátumot kap, a Demokratikus Koalíció 4, a Momentum 2, a Jobbik és az MSZP–Párbeszéd pedig 1–1 mandátumot kap az Európai Parlamentben.
Néppárti győzelem
A várakozásoknak megfelelően az Európai Néppárt (EPP) adhatja majd a legnagyobb frakciót az Európai Parlamentben a választásokról közzétett exit pollok tegnap esti első összesítése szerint. Az EP mandátumbecslése alapján a konzervatív erőket tömörítő pártcsalád 173 képviselőt küldhet az Egyesült Királyság európai uniós kilépésének halasztása miatt a ciklus elején ismét 751 tagú testületbe. A második helyezett szociáldemokratáknak (S&D) az összesítés szerint 147 mandátumuk lehet. A liberális frakciónak (ALDE) Emmanuel Macron francia elnök pártjával együtt 102 mandátuma lehet. A zöldek frakcióját 71 tagúra becsülik, s így megelőzné a jelenlegi harmadik legnépesebb képviselőcsoportnak számító Európai Konzervatívok és Reformereket (ECR), amely a brit kormánypárttal kiegészülve 58 helyre számíthat ebben a régi-új konstellációban.
A hatodik legnagyobb frakció 57 képviselővel a Matteo Salvini olasz belügyminiszter által létrehozott, radikális jobboldali Népek és Nemzetek Európai Szövetsége, amelynek elődje a Szabadság és Nemzetek Európája (ENF) volt. Ezt követi 56 képviselői hellyel az olasz Öt Csillag Mozgalom és a Nigel Farage vezette Brexit Párt szövetsége, amely eddig Szabadságjogok és Demokrácia Európája Mozgalom (EFDD) néven működött. A legkisebb frakciót a patkó bal szélén ülő Egyesült Európai Baloldal – Északi Zöld Baloldal (GUE-NGL) fogja adni, előreláthatólag 42 mandátummal. A függetlenként politizálóknak nyolc mandátumot jósolt az EP, az „egyéb” kategóriába pedig 37 képviselőt soroltak, róluk egyelőre nem tudni biztosan, hogy melyik frakcióba fognak beülni, ha egyáltalán valamelyikbe.
Külön csoport létrehozásához minimum 25 képviselőnek kell megállapodnia legalább hét uniós tagállamból.
Az előzetes adatok szerint átlagosan körülbelül 49–52 százalékos volt a részvétel, ami magasabb, mint az elmúlt húsz évben bármikor. Legutóbb, 2014-ben ez a szám 42,61 százalék volt – jelentette be az Európai Parlament szóvivője a brüsszeli eredményvárón.
Jelenleg az EPP-nek 217, az S&D-nek 186, az ECR-nek 75, az ALDE-nak 68, a zöldeknek és a GUE-NGL-nek 52, az EFDD-nek 41, az ENF-nek 37 képviselője van.
A frakciók közötti erőviszonyok kihatással lehetnek a jogalkotási eljárások mellett az Európai Bizottság elnökének és tagjainak jóváhagyására is, illetve az EP-s szakbizottságoknak is tükrözniük kell a testület politikai összetételét.
