Ahogy Donald Tusk, a tanács még hivatalban lévő elnöke fogalmazott, az ideális jelöltnek meg kell szereznie a parlament és a tanács többségének szimpátiáját és szavazatait, valamint olyan megoldást kell találnia, ami biztosítja a megkívánt demográfiai, politikai, földrajzi és a nemek közti megosztást figyelembe vevő egyensúlyt.

Az Európai Parlament házbizottságaként működő, úgynevezett elnökök értekezlete mindenesetre megerősítette a csúcsjelölti rendszer támogatását. Hangsúlyozták: mindenképpen olyan személynek kell kapnia a brüsszeli testület vezetését, aki valamelyik pártcsalád képviseletében Európa-szerte megismertette magát és programját a polgárokkal.

Angela Merkel német kancellár egyetért, vannak azonban, akik nem. Magyarország mellett például Emmanuel Macron francia köztársasági elnök sem ért egyet, aki kedden ebédre hívta a V4-es vezetőket, hogy egyeztessen a kérdésben. Lapértesülések szerint a V4-es országok az EB jelenlegi alelnökét, a szlovák Maroš Šefčovičot látnák szívesen az elnöki székben, Andrej Babiš cseh kormányfő azonban cáfolta ezeket a híreket.

Megerősödtek a bevándorlásellenesek és az euroszkeptikusok

Az Európai Néppárt balra tolódásával, a szociáldemokraták helyzetének valamelyes gyengülésével, valamint a zöldek, a liberálisok és a reneszánsz csoportnak nevezett macronisták erősödésével az új összetételű Európai Parlamentben némileg többségbe kerültek a bevándorlást támogató erők, valamint a klímavédelemmel teljesen új téma is a képviselők elé került – fogalmazott ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a Századvég elemzője. Ugyanakkor – hívta fel a figyelmet – a francia polgárok, ezen belül is a sárga mellényesek, egyszer már úgy döntöttek, hogy a rövid távú pénzügyi céljaik fontosabbak, mint Macron köztársasági elnök közép- és hosszú távú klímavédelmi programja, és a saját jogaik érvényesítéséért a randalírozásoktól sem riadtak vissza. A szocialisták mélyrepülésben vannak, a Néppárt is meggyengült. A bevándorlásellenes, euroszkeptikus erők ugyanakkor erősödtek, ők azonban még csak az út elején vannak – mondta.

Több párt szeretne magának kulcspozíciót

Nagy játszma zajlik Brüsszelben, hiszen nem csupán az Európai Bizottság székéről van szó, hanem az Európai Tanács, az Európai Központi Bank és az Európai Parlament vezetői székéről is, továbbá azt is el kell dönteni, hogy ki lesz a külügyi főképviselő – hangsúlyozta Pócza István, az Alapjogokért Központ vezető elemzője. Kifejtette, egyre több párt szeretné megjeleníteni a véleményét és az álláspontjait ezekben a kulcspozíciókban, így nem csupán személyekről, hanem pártcsaládokról is folyik az egyezkedés, hogy melyikük adja az egyes pozíciókba a jelölteket.

Mivel az Európai Néppárt nyerte a választást, így Manfred Weber neve kerülhet szóba elsődlegesen, de közel sem egyértelmű az európai bizottsági elnöksége, és olyan hírek is érkeztek a háttérből, hogy a németek esetleg a központi bank elnöki székéért elengedhetik a bizottsági elnöki tisztséget – fogalmazott.

Weber hátszele kifogyóban van

Pócza István ismertette: kedden eldöntötték, hogy az Európai Bizottság elnökévé jelöléshez nem csupán minősített többségre, hanem megerősített minőségi többségre van szükség, ami a tagállamok 72 százalékát és ezzel együtt az uniós lakosság 65 százalékát jelenti – ilyen többséggel küldhet a tanács jelöltet az Európai Parlament elé.

A helyzet azonban ennél is bonyolultabb – tért ki Pócza Németország helyzetére –, hiszen Angela Merkel elkötelezte magát Manfred Weber mellett, azonban a szavazáshoz a teljes német kormány támogatására szükség van. Kedden tárgyalt is erről a CDU, a CSU és az SPD, a szociáldemokraták azonban Frans Timmermans megválasztását sürgették. Ha nem jutnak dűlőre, akkor Merkel két lehetőség előtt áll: tartózkodhat a szavazásnál vagy felrúghatja a kormánykoalíciót.

Pócza megjegyezte: Weber másik nagy támogatója, Sebastian Kurz is kikerült mögüle, és bár az ideiglenes kancellár, Hartwig Löger Kurz érdekeit képviseli, de valószínűleg nem tudja majd olyan erősen, mintha a korábbi kancellár személyesen tenné ugyanezt.